A gyakorlat menete

1. Bemelegítésként és a migráció témájának bevezetése érdekében rövid ötleteléssel gyűjtsük össze azokat az okokat, amiért az emberek úgy dönthetnek, hogy elhagyják otthonukat, és máshová költöznek.
2. Mondjuk el, hogy a gyakorlat során a résztvevők feladata az lesz, hogy képzeljék el, hogy nincs más választásuk, mint elmenekülni az otthonukból. Utaljunk vissza az előbb összegyűjtött lehetséges okokra, és emeljük ki az úgynevezett kényszerítő tényezőket, vagyis azokat az okokat (például háború, természeti katasztrófa, üldöztetés vagy terrorizmus), amelyek menekülésre késztetik az embereket. Kérdezzük meg a csoportot, hogy szerintük hány olyan ember élhet most a Földön, aki kényszerűségből hátra hagyta az otthonát.
3. Alkossunk 5-6 fős csoportokat, és osszunk ki minden résztvevőnek három kis papírlapot és egy-egy íróeszközt.
4. Képzeljék el, hogy valamilyen okból hirtelen el kell menekülniük, és csak három dolgot vihetnek magukkal. Mi lenne az a három dolog? Mindegyiket írják fel egy-egy papírlapra.
5. Ezt követően kérjük meg őket, hogy egymás után sorban mindenki olvassa fel, mit választott, és indokolja meg a döntését.
6. Majd kérjük meg őket, hogy a kiscsoportban beszélgessenek a választásaikról és az indokaikról, majd állítsák fontossági sorrendbe a kiválasztott dolgokat, közös döntés alapján. A fontossági sorrend felállításához alkalmazzák a dupla piramisos módszert .
7. Végül kérjük meg őket, hogy mindenki álljon fel, és nézze meg a többi csoport rangsorolásának eredményét.

Feldolgozás és értékelés

Kezdjük azzal, hogy megnézzük, hogyan rangsorolták a kiválasztott dolgokat a csoportok, majd beszélgessünk arról, hogy mi ebből a tanulság a számukra, és hogy hogyan kapcsolódik mindez az emberi jogokhoz.

• Volt-e olyan tárgy a kiválasztott dolgok között, ami meglepett titeket?
• Könnyű volt fontossági sorrendet kialakítani? Mi az, ami vitát váltott ki, milyen véleménykülönbségek alakultak ki a csoportban?
• Mennyiben hasonlított vagy tért el az egyes csoportok által kialakított fontossági sorrend?
• Mennyire voltatok gyakorlatiasak? Elsősorban a szimpla túlélésre gondoltatok, vagy az érzelmi és szellemi szükségleteitekre is?
• Mennyire lenne nehéz a választás, ha tényleg menekülnötök kellene?
• Mi hiányozna nektek a leginkább, ha menekülni kényszerülnétek?
• Ismertek bárkit, akinek el kellett hagynia az otthonát?
• Mennyire tűnt életszerűnek ez a gyakorlat? Mindig megválaszthatják az emberek, hogy mit vigyenek magukkal?
• Mi a helyzet a gyerekekkel és a fiatalokkal? Vajon a szüleik figyelembe veszik-e az ő sajátos igényeiket, amikor csomagolnak?
• Mit tehetünk azért, hogy felhívjuk a figyelmet a környezetünkben (és a világ más részein) élő menekültek szükségleteire?
• Mely emberi jogok védik kifejezetten a menekülteket?

Tanácsok a csoportsegítőknek

A gyakorlatot felvezető ötletelés során törekedjünk arra, hogy a résztvevők a lehető legáltalánosabb értelemben gondoljanak a migrációra. Néhány példa arra, hogy az emberek milyen okokból váltanak lakóhelyet: tanulás és munka; szeretnek ide-oda költözni; áradás, földrengés, aszály; háború és üldöztetés. Az ötletgyűjtés végén foglaljuk össze a különböző indokokat, és készítsünk belőlük két listát aszerint, hogy ezek kényszerítő körülmények (pl. a saját hazájukban háború, üldöztetés fenyegeti őket) vagy vonzó alternatívák (pl. egy másik országban jobb lehetőségek vannak a tanulásra, munkára). 

A 4. lépésnél adjunk elő egy kerettörténetet, hogy minden résztvevő ugyanabba az alaphelyzetbe képzelje bele magát. Válasszunk olyan szituációt, amely a résztvevők számára a legmegfelelőbb, legérdekesebb. A „háború” nem feltétlenül jó alaphelyzet, ha senkinek nincs erről közvetlen tapasztalata. Egy terrortámadás viszont talán valószerűbb. Olyan helyzetre alapozzuk a gyakorlatot, amely nem teljesen irreális, hanem akár tényleg meg is történhet. Ha például úgy döntünk, hogy a kerettörténet szerint árvíz fenyeget, és a település, ahol vagyunk, egy völgyben helyezkedik el, érdemes lehet azt mondani, hogy a folyó szintje gyorsan emelkedik, és a hamarosan betörő víz azzal fenyeget, hogy elsodorja a hidakat, és elönti az egész vidéket. Ha viszont a foglalkozás helyszíne hegyvidéken van, meséljük úgy az alaphelyzetet, hogy az erős esőzések miatt fölcsuszamlás fenyeget, és a hegyoldalról leomló sár betemetheti a várost. Legyen egyértelmű a résztvevők számára, hogy a saját településükről van szó, és azt kell elképzelniük, hogy soha többé nem tudnak visszatérni az otthonukba, és nagyon messzire kell menekülniük – még az is lehet, hogy örökre.

A résztvevők érettségétől is függ, hogy mik és mennyire praktikusak lesznek a kiválasztott tárgyak. Emellett számos más körülmény is befolyásolja majd a választásukat: például az időjárás, az évszak vagy a menekülés oka. Ha például árvíz fenyeget, és nem tudnak úszni, esetleg olyan valamit választanak, amit tutajként használhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy nincs jó vagy rossz válasz, amikor személyes választásokról és fontossági sorrendről beszélünk, bár egyes döntések bölcsebbnek és hasznosabbnak bizonyulhatnak a többinél.

Amikor a háború és üldöztetés elől Dániába érkezett menekülteket kérdeztek, mindannyian azt mondták, a pénz volt a legfontosabb, amit magukkal hoztak. Az útlevél vagy személyi igazolvány szintén fontos, de azt mondták, „ha kell, bármikor lehet venni hamis papírokat”. Ugyanez igaz a meleg ruhára és az élelemre is – pénzzel mindig meg lehet szerezni azt, amire szükség van. Néhányan a Bibliát – mint lelki, szellemi táplálékot – említették a legfontosabb dolgok között.

Azért ajánlatos a dupla piramisos módszert és post-it-eket használni a rangsoroláshoz, mert nagyon nehéz és egyáltalán nem természetes végleges döntéseket hozni ilyen kérdésben, és ez a praktikus módszer lehetővé teszi, hogy a papírokat könnyen át lehessen rendezni a vita során.

Variációk

A gyakorlatban alkalmazott módszer bármely más témával kapcsolatban is jól alkalmazható, és segíthet feltárni a résztvevők adott témával kapcsolatos attitűdjeit. Például:

• Állampolgárság és részvétel: Mi az a három legfőbb tulajdonság, amelyre egy multikulturális társadalomban élve szükségünk van?
• Béke és erőszak: Melyik három dolog jelenti a legfőbb fenyegetést a világbékére?
• Demokrácia: Mi az a három dolog, amire egy országnak leginkább szüksége van egy jól működő demokrácia működtetéséhez?
• Diszkrimináció és intolerancia: Hosszú vonatútra indulsz, és más országokból származó emberekkel kell egy vasúti kocsiban utaznod. Válaszd ki, melyik az a három nemzetiség, akikkel legszívesebben utazol? (A gyakorlatot kiegészíthetjük azzal, hogy megkérdezzük, melyik három nemzetiséggel utaznának a legkevésbé szívesen.)
• Egészség: Dohány, kokain, alkohol, hasis, efedrin, viagra? Melyik három szer az, amellyel kapcsolatban a leginkább szükség lenne tájékoztatni a fiatalokat?
• Emlékezet: Válasszatok egy helybeli emlékművet, amely a nemzeti történelem egyik eseményének állít emléket. Mondjatok három ötletet, hogyan lehetne az eseményről mindenféle torzítás és manipuláció nélkül nyilvánosan megemlékezni úgy, hogy az tanulságul szolgáljon a jövőre.
• Fogyatékosság és fogyatékosság-alapú társadalmi megkülönböztetés: A közlekedés sok fogyatékossággal élő személy számára jelent problémát. Mi lenne a három leghasznosabb fejlesztés a városunkban például egy vak ember számára?
• Globalizáció: Melyik három Fenntartható Fejlődési Cél a legfontosabb a számodra?
• Gyermekek: Mi a boldog gyermekkor három legfontosabb feltétele?
• Háború és terrorizmus: Van egy nemzetközi megállapodás a taposóaknák betiltásáról. Ezen felül melyik három fegyvert kellene mihamarabb betiltani?
• Környezet: Melyik három veszélyeztetett faj szerepeljen a WWF (World Wildlife Fund, magyarul: Vadvédelmi Világalap) következő kampányában?
• Kultúra és sport: A kultúrád melyik három eleme a legfontosabb a számodra?
• Média: Az utóbbi tíz évben mi volt az a három újítás a médiában, amely a leginkább hozzájárult az emberi jogok előmozdításához?
• Migráció: Ha menekülnöd kellene a hazádból, melyik három országban élnél a legszívesebben?
• Munka: A tisztességes munkához való jogot érintő jogsértések közül melyik három aggaszt a legjobban?
• Oktatás: Melyik három nyelvet kellene a gyermekeknek világszerte tanítani ahhoz, hogy segítsük az emberek közötti párbeszédet és megértést?
• Szegénység: Melyik három intézkedéssel lehetne a legsikeresebben megszüntetni a szegénységet?
• Társadalmi nem: Mondjatok három okot, miért létezik még mindig nemi alapú hátrányos megkülönböztetés?
• Vallás és meggyőződés: Mi lenne az a három dolog, amelynek segítségével a leghatékonyabban lehetne fellépni a fundamentalizmus terjedése ellen?

Javaslatok a folytatáshoz

Ha a csoport még jobban elmélyülne abban a témában, hogy milyen lehet elhagyni az otthonunkat, és máshol menedéket keresni, végezzük el velük a "Bejöhetek" vagy a  "Nyelvi akadályok " című gyakorlatot.

Amikor múltbéli eseményekre gondolunk, sokféle emlékünk előjöhet. Ha a résztvevők szeretnék megvizsgálni, hogy a köztéri háborús emlékművek hogyan idézik fel a múlt emlékeit, kipróbálhatjuk velük a"Szófelhő"című gyakorlatot. .

Javaslatok a cselekvésre

A résztvevők kérdezzék meg a családtagjaikat, barátaikat és munkatársaikat, hogy ők melyik három dolgot vinnék magukkal, majd kezdeményezzenek velük beszélgetést az emberi jogokról és a menekültekről.
Keressünk egy helyi szervezetet, amely menedékkérőkkel és menekültekkel foglalkozik, és derítsük ki, hogyan segíthetnénk a munkájukat.