A gyakorlat menete

1. Adjunk a résztvevőknek öt percet arra, hogy átgondolják: kik azok a (történelmi vagy ma is élő) nemzeti hősök és hősnők, akiket ők a legnagyobbra tartanak.
2. Osszuk ki a papírokat és a tollakat. A résztvevők két oszlopot rajzoljanak a papírjukra: az elsőbe (piros tollal) három-négy női hős nevét írják, és fejtsék ki röviden, kik ők és mit tettek a hazájukért. Ez alá írják le pár szóval mindazt, ami szerintük a női hősöket általában jellemzi.
3. A második oszlopba (kék tollal) ugyanezt tegyék meg három-négy férfi hőssel kapcsolatban.
4. A résztvevők most 5–7 fős kiscsoportokban beszéljék meg, hogy ki milyen hősöket és hősnőket választott. A csoportok próbáljanak meg konszenzusos döntéssel kiválasztani négy nőt és négy férfit, akik szerintük a legfontosabb hősök.
5. Ezután térjünk vissza a nagycsoportba, és írjuk fel a táblára a csoportok által kiválasztott női és férfi hősöket, ugyanúgy két oszlopba, mint korábban. Alulra írjuk fel azokat a tulajdonságokat, tetteket, amelyek a résztvevők szerint a hősnőket és hősöket jellemzik.
6. Vitassuk meg az összegyűjtött jellemzőket, majd beszélgessük arról, hogy mennyire szolgálnak példaképként, mintaként az ilyen hősnők és hősök, illetve mennyire tükrözik a nemi sztereotípiákat. Ezután lépjünk tovább a feldolgozás és értékelés szakaszra.

Feldolgozás és értékelés

Először beszéljük át, mi történt a gyakorlat során, és azt, mit tudtak meg a résztvevők a férfi és női hősökről. Ezután beszélgessünk a sztereotípiákról és arról, hogyan befolyásolják az ilyen sztereotípiák azt, ahogyan érzékeljük, látjuk a világot, és ahogyan cselekszünk.

• Milyen típusú emberekből lesznek hősnők és hősök? (Átlagos, hétköznapi emberekből? Királyokból?) Mit tettek ezek a hősnők és hősök? (Harcoltak? Verset írtak?) Honnan hallottatok róluk?
• A két oszlopban szereplő jellemzőket tekintve milyen hasonlóságokat és milyen különbségeket láttok?
• Milyen értékeket képviselnek a hősnők és a hősök? Ezek az értékek ugyanazok mindkét nemnél, vagy különböznek?
• Mit jelent számotokra az a szó, hogy „sztereotípia”? Mennyi igazság van a sztereotípiákban? A sztereotípiák mindig negatívak?
• Élnek-e általános sztereotípiák és elvárások bennetek, illetve a társadalomban a nőkkel és a férfiakkal kapcsolatban?
• Korlátoznak-e benneteket ezek az elvárások? Ha igen, hogyan?
• Az összegyűjtött jellemzők között vannak-e olyanok, amelyeket egyesek nemzeti jellemvonásoknak tartanak?
• A társadalmi és kulturális korlátok vajon mennyire fakadnak a sztereotip gondolkodásból?
• A nemi sztereotípiák milyen módon korlátozzák az emberi jogokat?
• Milyen emberi jogi dokumentumok és azoknak mely cikkei tiltják a nemi alapú diszkriminációt?
• A sztereotip elvárások gyakran korlátozzák a férfiak és nők lehetőségeit és az életben hozott döntéseit, választásait. A nemekkel összefüggésben ti milyen korlátokkal találkoztatok már otthon, az iskolában vagy a munkahelyen?
• Mit lehet tenni ezeknek a korlátoknak a leküzdéséért? Tudtok mondani olyan stratégiákat, amelyek segítségével el lehet szakadni a férfiassággal és nőiességgel kapcsolatos kulturális normáktól és értékektől?

Tanácsok a csoportsegítőknek

A „hős” és a „hősnő” fogalmát a különböző társadalmakban, kultúrákban különféleképpen értelmezhetik. Fontos ezt szem előtt tartani, és alaposan végiggondolni, hogyan vezetjük be ezeket a fogalmakat; érdemes lehet hangsúlyozni, hogy a hősök – legyen szó nőkről vagy férfiakról – szerepmodelleket személyesítenek meg.

A gyakorlat 5. pontjánál a kiscsoportok minden javaslatát írjuk fel a táblára – azt is, ha valaki a „nőies” vagy „férfias” jelzőket javasolja. Ezekre visszatérhetünk a feldolgozási szakaszban, amikor ezeknek a szavaknak a jelentésével foglalkozunk.

Célcsoporttól és az adott környezettől függően lehet, hogy segít a résztvevőknek összekapcsolni a témát az emberi jogokkal, ha rákérdezünk, milyen emberi jogi hősnőket és hősöket ismernek (jogvédőket / aktivistákat / olyan embereket, akik véleményük szerint megváltoztatták az ország sorsát vagy a világ menetét). Ezután beszélgethetünk az emberi jogok fejlődéséről, hatásukról a helyi, regionális törvényekre és nemzetközi szabályokra, illetve az ezzel kapcsolatos dilemmákról.

Ez a gyakorlat különösen jól alkalmazható nemzetközi csoportoknál, mert így a kulturális elemek hangsúlyosabbá válnak. Hozzunk létre vegyes nemzetiségű csoportokat, és hívjuk fel a figyelmet, hogy a résztvevők akár jelenlegi, akár származási országukból is említhetnek női és férfi hősöket.

Variációk

Fiatalabb résztvevők esetén érdemes másfajta hősökkel dolgozni, például film- vagy képregényszereplőkkel, popzenészekkel, filmsztárokkal vagy sportolókkal. Kezdhetjük a gyakorlatot úgy is, hogy elolvasunk velük egy képregényt, aztán összegyűjtjük a szereplők tulajdonságait. Vagy esetleg kitehetjük sportolók vagy popsztárok képeit, és megkérhetjük a résztvevőket, hogy csináljanak szövegbuborékokat, és írjanak bele valamit, vagy rajzban egészítsék ki a képeket. Ha teljesen általánosan tesszük fel azt a kérdést, hogy „kik a te hőseid?”, érdekes eredményekre juthatunk, amelyekből izgalmas beszélgetés kerekedhet. Előfordulhat például, hogy valaki a saját szüleit, Jurij Gagarint, Hello Kittyt, Nelson Mandelát vagy Beethovent említi!

Azt is megtehetjük, hogy megkérjük a résztvevőket, hogy válasszanak két embert, akikre felnéznek, akiket nagyra tartanak, de azt nem mondjuk, hogy egyikük férfi, a másik pedig nő legyen. A feldolgozás során számolják össze, hogy miből van több: férfiakból vagy nőkből, és kérdezzük meg, hogy a résztvevők szerint van-e ennek jelentősége.

Javaslatok a folytatáshoz

Ha a csoport szívesen foglalkozna emberi jogi hősökkel, megcsinálhatjuk az "Emberi jogi harcosok" címú gyakorlatot.

Javaslatok a cselekvésre

A résztvevőkkel tegyünk személyes fogadalmat, hogy tudatosabban figyelünk mindennapi életünkben a sztereotípiákra, különösen azokra, amelyek előítéletekhez vezetnek – akár mások részéről tapasztalunk ilyesmit, akár (önkéntelenül!) saját magunk részéről.

Keressünk információkat olyan kevésbé ismert nőkről, akik sokat tettek a hazáért (vagy ha nemzetközi közegben dolgozunk, a világért). Szervezzünk kiállítást az iskolában vagy az ifjúsági klubban. Cikket is írhatunk róluk a helyi újságba, vagy készíthetünk egy rövid videót, és feltehetjük az internetre.
Szervezzünk ünnepséget a nemzetközi nőnapra.

Csatlakozzunk olyan helyi, nemzeti vagy nemzetközi szintű kampányokhoz, amelyek a női jogokhoz kapcsolódnak, például egyenlő munkáért egyenlő bért követelnek, felhívják a figyelmet az emberkereskedelem problémájára vagy azért küzdenek, hogy világszerte minden gyerek egyenlően hozzáférjen az oktatáshoz.

További információk

A sztereotípia olyan leegyszerűsített, általánosító és gyakran tudattalan feltételezés emberekkel vagy fogalmakkal kapcsolatban, amely előítéletekhez és diszkriminációhoz vezethet. Lényege, hogy egy olyan tulajdonságot, amely a csoport egyes tagjaira igaz, kiterjesztjük a csoport összes tagjára. Például az olaszok imádják az operát, az oroszok odavannak a balettért, vagy a sötét bőrű emberek mind Afrikából jönnek. Amikor bizonyos szerepeket nőkre vagy férfiakra osztanak, vagy elvárásokat támasztanak azzal kapcsolatban, hogy a nemük alapján hogyan kellene viselkedniük, azt nemi sztereotipizálásnak hívjuk.

Nem mindenki van tisztában a biológiai és társadalmi nem közötti különbséggel A biológiai nem a férfiak és nők közötti testi különbségekre utal; ezek az egész világon azonosak és nem változnak.³⁵ A társadalmi nem (idegen szóval: gender) azokra a jellemzőkre utal, amelyeket férfiak és nők a szocializációjuk során, az adott közösség normái szerint tanulnak vagy sajátítanak el.
Vagyis a társadalmi nem olyan társadalmilag meghatározott jellemzők, szerepek, tevékenységek, feladatok és szükségletek összessége, amelyeket egy adott társadalom és/vagy annak egy konkrét kisebb csoportja egy adott időben a férfiakkal (férfiasság), illetve a nőkkel (nőiesség) kapcsol össze.