V. Mérvadó nyilvános vita
Ahhoz, hogy a nyilvános vita változást hozhasson, funkcionális kapcsolatra van szükség a nyilvános vita és az egészségügyi és orvosbiológiai ellátás irányítása között, hogy a lakosság képes legyen befolyásolni a saját életkörülményeit, a kollektív jövőt olyan módon, ami egy demokratikus társadalomban megfelelő.
A IV. szakasz magának a nyilvános vitatevékenységnek a minőségével foglalkozott; ez a szakasz a további hatásaival és azok optimalizálásának módjaival foglalkozik. Ezek a további hatások kétfélék: i) közvetlen hatások (például új szakpolitikák kialakulása) és ii) a nyilvánosság mint társadalmi testület integritásának növelése, és ezáltal a nyilvánosság azon képességének növelése, hogy demokratikus folyamatokon keresztül részt vegyen a kormányzásban.
Elkötelezettség
Ahhoz, hogy a nyilvános vita hatékony legyen, fontos, hogy mind a résztvevők, mind a nyilvános vitát kezdeményezők elkötelezettek legyenek a folyamat iránt. A kezdeményező részéről ez az elkötelezettség a nyilvános vita folyamatának támogatásával és az eredmények figyelembevételével mutatkozik meg. Kezdettől fogva átláthatónak kell lennie annak, hogy a kezdeményezés várhatóan hogyan kapcsolódik a tárgyalt kérdésekhez, milyen egyéb intézkedések lehetségesek (vagy nem lehetségesek), és hogy a résztvevők és a szélesebb nyilvánosság milyen számvetést várhat el erről. A résztvevők pedig valószínűleg jobban elkötelezettek lesznek a folyamat iránt, ha tudják, hogy a részvételük számít.
A nyilvános viták kezdeményezői számára előnyös lehet a viták más résztvevőivel való személyes találkozás. A résztvevőket például fel lehetne kérni arra, hogy ismertessék a viták eredményét a kezdeményezőkkel, és megvitassák, hogy a kezdeményezők hogyan javasolják a megvitatott kérdések továbbvitelét.
Az elkötelezettséget a nyilvános viták kezdeményezője úgy is demonstrálhatja, hogy kifejezetten meghatározza, mi az, ami annak tárgyát képezi (és mi az, ami nem), és miért), illetve milyen befolyást várnak el a nyilvános vitától.
A résztvevők és a kezdeményezők, például a lakosság és a hatóságok közötti megértés és kölcsönös bizalom javítható a személyes találkozással és a kölcsönös bizalom erősítésével.
Felelősségvállalás
Minden demokratikus államnak hallgatólagosan kötelessége, hogy figyelembe vegye a lakosság érdekeit, és döntései elszámolásával bizonyítsa, hogy ezt hogyan tette. A nyilvános viták kezdeményezéséért felelős személyeknek visszajelzést kell adniuk arról, hogy milyen következtetéseket vontak le a nyilvános vitából, és hogyan vették figyelembe a nyilvánosság véleményét például a későbbi politikai döntéshozatalban és/vagy más kapcsolódó döntésekben vagy folyamatokban. Ezt az információt például weboldalakon és a közmédián keresztül lehet közölni.
Az elszámoltathatóság bizonyítható azáltal, hogy információkat tesznek közzé arról, hogy a nyilvános vita milyen módon tájékoztatta a döntéseket vagy a gyakorlatot.
A nyilvános vita résztvevői számára történő beszámolás segíthet a jövőbeli részvétel ösztönzésében, valamint a nyilvánosság és a hatóságok közötti korlátok lebontásában.
A nyilvános vitával kapcsolatos információk közzététele és terjesztése, például az eljárás leírása és az eredmény egy összefoglaló formájában segíthet a szélesebb körű hatás biztosításában és a további viták megalapozásában.
Értékelés
A nyilvános viták folyamatát és eredményét értékelni kell. A nyilvános viták kezdeményezőinek jóhiszeműségébe vetett bizalom biztosítható egy független és képzett értékelő bevonásával, aki hozzáfér az egész folyamathoz. Az értékelőt ideális esetben a tervezés/megvalósítás során kell kijelölni. A vitát kezdeményezők így legalább közzétehetik gondolataikat a tevékenységekről, hogy mások is áttekinthessék és megvitathassák azt.
Az értékelésnek ki kell térnie a tevékenység hatékonyságára (lásd a IV. szakaszt, "Hatékony nyilvános vita"), valamint arra, hogy a tevékenység mennyire felelt meg a résztvevők és a kezdeményezők céljainak és elvárásainak, beleértve a nyilvános hozzájárulás hozzáadott értékének mérlegelését.
Az értékelés eredményét az átláthatóság elvének megfelelően nyilvánosságra kell hozni, hogy ne csak a résztvevők, hanem minden érdekelt fél tájékozódhasson a tevékenységről, valamint, hogy további nyilvános vitát ösztönözzön és hivatkozási alapot nyújtson a további tevékenységekhez.
Kritériumok, intézkedések és értékelési keretrendszer létrehozása a kezdetektől fogva, és ahol lehetséges, ezeknek az elemeknek a korai szakaszban történő validálása a résztvevőkkel hozzájárul a folyamat integritásába vetett bizalom megteremtéséhez.
A nyilvános vitafolyamat értékelését a résztvevőktől származó visszajelzésekkel lehet támogatni (például a nyilvános rendezvényeken kérdőívek segítségével gyűjtött vagy a megfelelő kérdések beépítése a folyamat részeként).
A folyamat jellegétől függően az értékelők a résztvevőkkel készített kvalitatív interjúk segítségével próbálhatják meg megalapozni következtetéseiket.
Folyamatos nyilvános vita
A nyilvános vitának ideális esetben hozzá kell járulnia a társadalmilag konstruktív vitához, amely tükröződik a kormányok és hatóságok döntéseiben és politikai döntéshozatalában. A hatékony vita tapasztalata hozzájárulhat a nyilvánosság politikai elkötelezettségének és általában véve a pozitív társadalmi interakcióknak az előmozdításához is.
Továbbá a résztvevők az elköteleződés folyamata során úgy találhatják, hogy bizonyos kérdésekkel kapcsolatban jelentős szakértelemre tesznek szert. Például a nyilvános vitákban való részvétel során kialakult hálózatok és kapcsolatok további kezdeményezésekben való részvételhez vezethetnek.
A folyamatos nyilvános vita értékes a politikai döntések következményeinek nyomon követése és értékelése, a közszféra élénkítése, valamint a kapacitás és a bizalom kiépítése szempontjából, ami a jövőbeni kötelezettségvállalásokban is érvényesülhet.
A nyilvános vita egy adott kontextusban további lehetőségeket teremthet a résztvevők további bevonására.
Az emberek és a közvélemény, a releváns szakértők és szakemberek, valamint a hatóságok közötti kapcsolatok öröksége mellett a nyilvános vita kézzelfogható társadalmi erőforrásokat is generálhat eseményekről készült feljegyzések és referenciadokumentumok formájában, amelyekre a jövőbeni vita épülhet.
Lásd a következő példát Portugália, Franciaország, Orosz Föderáció
A bioetikáról szóló nyilvános vita beágyazása
Egy olyan társadalom, amelyben a demokratikus részvétel szokásai az oktatás és a nyilvános részvétel lehetőségei révén kialakulnak, jobban fel lesz készülve arra, hogy a nyilvánosságot bevonja a biológiai és orvosbiológiai fejlesztések irányításának kérdéseibe.
A nyilvános vitát támogató intézmények - például nemzeti etikai bizottságok, független szervezetek, hatóságok, szabályozó hatóságok vagy tanácsadó bizottságok - konkrét feladatokkal való felruházása segíthet a nyilvános vita előmozdításában, a nyilvánosság folyamatos bevonásának fenntartásában az orvosbiológia fejlődésébe, és intézményi mechanizmusokat biztosíthat a nyilvános vita gyakorlati támogatásához.
Ez a folytatólagos folyamat segíthet áthidalni a ritkán vizsgált társadalmi normák és az új biológiai és orvosbiológiai fejlesztésekkel kapcsolatban felmerülő sürgős politikai kérdések kezelésének szükségessége közötti szakadékot.
Az olyan intézmények, mint a fent említettek, segíthetnek a nyilvános vita és a nyilvános részvétel kultúrájának előmozdításában azáltal, hogy figyelik a társadalomban zajló releváns vitákat, nyitottak a velük való kapcsolatfelvételre, és elősegítik e viták összekapcsolását egymással, valamint az érintett érdekelt felekkel és a politikai döntéshozókkal.
A nyilvános vita kultúrájában ezek az intézmények örömmel fogadnák a spontán és "alulról jövő" hozzászólásokat, valamint a tervezett nyilvános vitatevékenységeket, és hasznot húzhatnának belőlük.
A megfelelő forrásokkal rendelkező és politikailag támogatott nemzeti etikai bizottságok vagy hasonló testületek fontos szerepet játszhatnak a nyilvános vita előmozdításában, szükség esetén a nyilvános viták lefolytatásában és a nyilvános vita hatásának biztosításában.
Lásd a következő példát Franciaország Lásd a következő példát Dánia, Ciprus
Portugália - Nyilvános Vita az élet végéről (2017)
Az élet végéről szóló nyilvános vita eredményeként jelent meg a Döntés az élet végéről - A viták ciklusa című könyv, amely konferenciákból származó kivonatok gyűjteményét tartalmazza, beleértve a nyilvánosság hozzászólásait. Tartalmaz egy szószedet és egy következtetést, a vitában felvetett fő kérdéseket és érveket, valamint egy rövid tanulmányt az összehasonlító jogszabályokról.
Az élet végéről szóló vita nem vezetett változáshoz a portugál jogszabályokban, de a könyv formájában megjelenő dokumentáció egy eredmény, és hivatkozási alapként szolgál a témával kapcsolatos jövőbeli vitákhoz.
Franciaország - Nyilvános vita A bioetikai jogról (2018)
Az „États généraux”-t utólag alaposan elemezte az Országos Konzultatív Etikai Bizottság (CCNE), amely 2018 júniusában összefoglaló jelentést tett közzé, amely a kezdeményezés eredményébe beépítette az Állampolgári Bizottság által megfogalmazott véleményeket.
A francia Nemzeti Etikai Konzultatív Bizottság (CCNE) 2018 szeptemberében kiadott 129. számú véleményében azt ajánlotta, hogy a francia bioetikai törvényt a bioetikai kérdésekről folytatott folyamatos nyilvános vita támogassa, hogy a vita ne "egyszeri" eseményként valósuljon meg. A cél az, hogy elősegítsék a vitakultúra kialakulását ezekben a kérdésekben. Ebben az összefüggésben a CCNE jelentése valószínűleg fontos hivatkozási pontként szolgál a jövőre nézve.
A "États généraux" esetében a nyilvánosság sikeres bevonásának kulcsa az volt, hogy a Nemzeti Etikai Konzultatív Bizottság (CCNE) megbízást kapott a nyilvános vita előmozdítására és az általa megfelelőnek ítélt tevékenységek megszervezésére. A CCNE 2011-ben kapta meg ezt a szélesebb körű megbízatást, és a finanszírozás biztosította a bioetikai törvény 2018-as felülvizsgálatát.
Dánia - Nyilvános vita Az egészségügyi rendszer jövőjéről (2008)
A Dán Technológiai Tanácsot korábban a dán kormány finanszírozta, de ma már egy független intézmény, amely már nem közpénzből finanszírozott. Fontosnak tartották, hogy leválasszák a kormányról, azonban nincs törvényben meghatározott megbízatása, így megbízási alapon működik.
Orosz Föderáció - Nyilvános vita és annak Hatása az emberi szervek és szövetek á Tültetéséről szóló törvényre (2016)
Az emberi szervek és szövetek átültetéséről szóló törvény javasolt módosításairól szóló nyilvános vita megerősítette, hogy a szervadományozás nagyon érzékeny kérdés az orosz társadalomban. A javasolt módosításokat jelentős kritika érte a nyilvánosság részéről. Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy a vita csak akkor lesz hatékony, ha az emberek teljes mértékben megértik a témát, különösen, ha a téma emberi jogi kérdéseket is felvet.
Ciprus – A tudatosság hete (2018)
A Ciprusi Nemzeti Bioetikai Bizottság feladata a nyilvános vita előmozdítása azáltal, hogy minden évben nyilvános vitát szervez egy kiválasztott témában.