„A politikailag vezérelt médiaszabályozó-hatóság és a médiapiacon megjelenő, torzító hatású állami beavatkozás együttes hatása kikezdte a média pluralizmusát és a véleménynyilvánítás szabadságát Magyarországon” mondta Dunja Mijatović, az Európa Tanács Emberi Jogok Biztosa egy ma megjelent memorandumában.
2010 óta a magyar kormány rendszeresen aláássa a független és szakmai jellegű újságírást, ezáltal korlátozza a különböző vélemények szabad kicserélését, különösen a fővároson kívül. A Biztost aggasztja és riasztónak találja, hogy lejárató kampányok folynak az emberi jogok védelmezői és az oknyomozó újságírók ellen, melyeknek az a célja, hogy elfojtsák a civil társadalmat, és azt az egyértelmű üzenetet küldjék, hogy a kormány bármilyen fajta kritikájával szemben azonnali megtorlás várható. A magyar kormány emellett nem hajlandó tudomásul venni a független intézmények szerepét sem, legyenek azok szabályozó hatóságok vagy igazságügyi szervek. „Azzal, hogy ismételten figyelmen kívül hagyta a nemzeti és nemzetközi bíróságok ítéleteit, a kormány kifejezésre juttatta, hogy nem áll szándékában betartani a jogállamiságot, ami pedig a véleménynyilvánítás szabadságának alapfeltétele”, jelentette ki a Biztos.
Az állami hirdetési bevételek elosztásának átláthatatlan, politikai hűségen alapuló folyamatai és a Médiatanács – amelynek az összes tagját a kormánypárt választja ki – széles mérlegelési mozgástere, felszámolták a média számára szükséges egyenlő játékteret és korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát Magyarországon. A hatások az egész magyar társadalomban megfigyelhetők, így a tudományos élet és a kultúra szabadságában is. A Biztos kihangsúlyozza azt is, hogy a közszolgálatban és a kormánypárti médiában hiányzik az elszámoltathatóság és a szakmai igényesség, a független média és az oknyomozó újságírók munkája egyre súlyosabb akadályokba ütközik, illetve célzottan akadályozzák. “A helyzet tovább romlott 2020 során, a különböző vészhelyzeti előírások bevezetésével. Mindez rendkívül erős dermesztő hatást gyakorolt a bírákra és a közhivatalt betöltő személyekre, az emberi jogok védelmével és a marginalizált csoportok támogatásával foglalkozó civil társadalmi szervezetekre”, tette hozzá.
A helyzet orvoslása érdekében módosítani kell a médiára vonatkozó jogszabályokat, le kell építeni a Médiahatóság Elnökének a túlzott jogköreit, azok egy részét több független testület között kell megosztani, és korlátozni kell a Médiatanács mérlegelési hatáskörét. „Magyarországnak a törvények szerint és a gyakorlatban is be kell tartania az Európa Tanácsnak a média pluralizmusáról szóló előírásait, és megfelelően tiszteletben kell tartania minden köz- és magánmédium szerkesztői függetlenségét”, mondta a Biztos.
Arra is felhívja a magyar hatóságokat, hogy vegyék tudomásul azt a fenyegetést, amit az újsáírókkal szembeni gyűlöletbeszéd a társadalom egészére jelent, és nyilvánosan ítéljék el annak minden megnyilvánulását, valamint vessenek véget a civil társadalom szervezetei, az emberi jogvédők és a kormányt kritizálók elleni lejárató kampányoknak és a róluk szóló félrevezető információk terjesztésének.
A Biztos kiemelte annak a szükségességét is, hogy biztosítsák a szabad politikai vitát a 2022-es országgyűlési választások előtt, és felhívja a magyar hatóságokat, hogy biztosítsanak egyenlő feltételeket valamennyi jelöltnek, a médiaszereplések terén is.
A memorandum arra a munkára épít, amit a Biztos a médiaszabadság védelmében végzett Európában, és online konzultációk előzték meg 2021. január 29. és február 4. között magyarországi hatóságokkal, nemzeti emberi jogi szervezetekkel, valamint a magyarországi civil társadalom és médiaközösség képviselőivel.