Egyezmény a gyermek jogairól

A nemzetközi emberi jog szerint gyermeknek tekintendő minden olyan személy, aki még nem töltötte be a 18. életévét. Az UNICEF becslése szerint ¹ 2014-ben a világon összesen 2,2 milliárd gyermek élt.

Mivel a gyermekek emberi lények, pontosan ugyanolyan jogok illetik meg őket, mint a felnőtteket. Ugyanakkor a gyermekeknek különösen nagy szükségük van gondoskodásra és segítségre. Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy megszülessen „saját” emberi jogi szerződésük – az Egyezmény a gyermek jogairól, vagy rövidebb nevén: Gyermekjogi Egyezmény.
Az ENSZ 1989-ben fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt, amely 1990. szeptember 2-án lépett hatályba. Minden egyes 18 év alatti gyermekre vonatkozik, aki az ahhoz csatlakozó országok bármelyikben él – tehát a világon majdnem mindenhol. Csak az Amerikai Egyesült Államok nem ratifikálta az Egyezményt, bár csatlakozott az első és második fakultatív jegyzőkönyvhöz is.

Miben áll a Gyermekjogi Egyezmény jelentősége?

A gyermek jogairól szóló egyezmény a legszélesebb körben ratifikált (vagyis a helyi jogrendbe is átültetett) emberi jogi dokumentum. Mérföldkőnek számít a gyerekek jogainak történetében, hiszen ez az első olyan kötelező érvényű nemzetközi jogi eszköz, amelyik kifejezetten a gyerekek jogainak védelmére szolgál.

A Gyermekjogi Egyezmény semmivel sem ad több jogot a gyerekeknek, mint bármely más emberi lénynek, mindössze elismeri, hogy nekik további biztosítékokra van szükségük azoknak az emberi jogoknak az érvényesítéséhez, amelyek mindenkit megilletnek. Abban is kiemelkedik a többi nemzetközi szerződés közül, hogy kiterjed a polgári és politikai, valamint a szociális, gazdasági és kulturális jogokra is.

A Gyermekjogi Egyezmény szemléletváltást tükröz a gyermekek megítélésében, hiszen a gyermekekre olyan egyénekként tekint, akiknek jogaik és kötelességeik vannak, ezek a jogok és kötelességek azonban folyamatosan fejlődő képességeikhez igazodnak. Emellett a gyermekek jogainak érvényesítésére külön keretrendszert is létrehozott.

Ha minden gyermek rendelkezik ezekkel a jogokkal nemre, etnikai hovatartozásra, társadalmi helyzetre, nyelvre, korra, nemzetiségre vagy vallásra tekintet nélkül, akkor ezzel párhuzamosan ők is kötelesek tisztelettel és emberségesen bánni egymással. Ha a gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy védelemben részesüljenek a háborúkkal, kegyetlen bánásmóddal, kizsákmányolással és elhanyagolással szemben, akkor ez együtt jár azzal a felelősséggel, hogy ne bántsák egymást, és ne okozzanak egymásnak testi vagy lelki sérelmeket. Amikor kimondjuk, hogy a gyermekeknek joguk van a tiszta környezethez, akkor azt is állítjuk, hogy kötelességük minden tőlük telhetőt megtenni azért, hogy vigyázzanak a környezetükre.¹

Kérdés: Mi lehet az oka annak, hogy a gyerekeknek nehezebb érvényre juttatniuk bizonyos jogaikat, mint a felnőtteknek?

Hogyan működik a Gyermekjogi Egyezmény?

Ötévente minden olyan ország, amelyik aláírta az Egyezményt, köteles országjelentést benyújtani a Gyermekjogi Bizottsághoz arról, milyen előrelépés történt az Egyezményben foglalt jogok érvényesülése terén. Emellett szívesen fogadják más szervezetek jelentéseit is; számos alkalommal megtörtént már, hogy civil szervezetek rávilágítottak az Egyezménnyel kapcsolatos olyan lehetséges jogsértésekre, amelyek nem szerepeltek a kormány hivatalos jelentésében
A független szakértőkből álló Bizottság megvizsgálja az összes elé terjesztett jelentést – a kormány, a civil szervezetek és a gyerekek³ által benyújtott jelentéseket egyaránt –, majd Genfben ülést tart, és kérdéseket tesz fel az adott kormány képviselőinek. Végezetül pedig kiadja záró észrevételeit, amelyekben ajánlásokat tesz arra, milyen intézkedéseket kellene az adott országnak bevezetnie azon területeken, ahol megítélésük szerint nem tartják kellőképpen tiszteletben az Egyezményben foglaltakat. A következő jelentés alkalmával a Bizottság megvizsgálja, hogy a kormány mennyiben tett eleget ezeknek az ajánlásoknak.

Kérdés: Ön miről tájékoztatná a Gyermekjogi Bizottságot a Magyarországról szóló gyermekjogi jelentésben?

A Gyermekjogi Egyezményhez kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvek

A Gyermekjogi Egyezményhez kapcsolódóan 2000-ben két Fakultatív Jegyzőkönyvet is elfogadtak: az első a fegyveres konfliktusban érintett gyermekekről ⁴, a második pedig a gyermekkereskedelemről, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szól.⁵ A jegyzőkönyvekben foglaltak végrehajtását szintén a Gyermekjogi Bizottság követi nyomon.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2011 júniusában készítette el a Harmadik Fakultatív Jegyzőkönyv tervezetét a gyermekek panasztételi mechanizmusban való részvételéről, amelyet azután a Közgyűlés 2011. decemberben el is fogadott. A 2014. április 14-én hatályba lépett Jegyzőkönyv lehetővé teszi a gyermekek és képviselőik számára, hogy a Gyermekjogi Bizottsághoz közvetlenül is benyújthassák a jogaik megsértésével kapcsolatos panaszaikat.

A Gyermekjogi Egyezmény legfontosabb rendelkezései

A Gyermekjogi Egyezmény 54 cikke a jogok széles skáláját öleli fel: egyaránt kiterjed polgári, civil, politikai, kulturális, szociális és gazdasági jogokra, és egyben meghatározza a 18 éven aluliak jogainak védelmére szolgáló keretrendszert is. Az Egyezményben kinyilvánított jogok három csoportba sorolhatók, és négy alapelvet követnek.

A gyermekjogok három csoportja

A Gyermek jogairól szóló egyezményben a jogok védelmére vonatkozó cikkek három fő típusba oszthatók: részvétellel, védelemmel és ellátással (gondoskodással) kapcsolatos jogokra.

A részvétel gondolata a gyerekek tekintetében újszerű megközelítést jelez: azt a látásmódot tükrözi, hogy az Egyezmény a gyermekeket nem a jog tárgyának, hanem a jog alanyának tekinti. Számos felnőtt – és ami azt illeti, számos társadalom – úgy kezeli a gyerekeket, mintha képtelenek volnának az önálló gondolkodásra, és alig szentelnek figyelmet a gyerekek kívánságainak vagy érzéseinek – legalábbis ami a jóllétükre vonatkozó döntéseket illeti. Ezzel szemben az Egyezmény úgy tekint a gyermekre, mint emberi lényre, akinek a kívánságait tekintetbe kell venni. Kimondja, hogy a gyermekeknek életkoruktól függetlenül joguk van ahhoz, hogy méltósággal és tisztelettel bánjanak velük. A „méltóság tiszteletben tartása” többek között abban nyilvánul meg, hogy egyrészt lehetőségük van önálló lényként kifejezni kívánságaikat és egyéni nézőpontjukat, másrészt abban, hogy ezeket a kívánságokat és gondolatokat fontos tényezőknek tekintik a gyerekekre vonatkozó döntések meghozatalakor.

A gyermekek részvételi jogának elismerése mellett azonban az Egyezmény nem feledkezik meg arról, hogy a gyerekeknek kiszolgáltatott helyzetük miatt különleges védelemre van szükségük, például a bántalmazással, erőszakkal, kizsákmányolással és kegyetlen bánásmóddal szemben.
A jogok harmadik csoportja a gyermekek ellátásával, illetve a róluk való gondoskodással foglalkozik. Ide azok a jogok tartoznak, amelyek a gyermek alapvető túléléséhez és teljeskörű fejlődéséhez szükségesek; például az élelemhez, tiszta vízhez, lakhatáshoz, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való jogok.

Kérdés: Ön mennyire hallgatja meg és tartja tiszteletben azoknak a fiataloknak a kívánságait, akikkel együtt dolgozik?

Finn Gyermekparlament

Finnországban létrehoztak az online térben egy virtuális helyet, ahol a Gyermekparlament dolgozhat. A parlamenti képviselők – bárhol is vannak éppen – itt bármikor „találkozhatnak” egymással, és megbeszélhetik a tennivalóikat. A Gyermekparlament Elnöksége és bizottságai hetente tartanak ülést internetes chatszobákban, megvitatják a problémákat, és felkészülnek a jövőbeni plenáris ülésekre.
A Gyermekparlament tagjai saját internetes vitafórumaikon beszélik meg a kérdéseket, válaszolnak a döntéshozók által benyújtott felmérésekre, és kéthetente plenáris ülést tartanak. Az Elnökség tagjai és a gyerekek személyesen is találkoznak egymással.  http://www.lastenparlamentti.fi

A négy alapelv

Az egész Egyezmény és a benne foglalt valamennyi jog négy vezérelven, más szóval négy általános követelményen nyugszik. Az egyes vezérelveknek külön-külön cikkeket is szenteltek. Amikor az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága elkészítette az Egyezmény végrehajtására vonatkozó jelentéstétellel kapcsolatos iránymutatásait, ezeket az alapelveket a jelentésben külön-külön kifejtendő témaként határozta meg.

1. alapelv: A megkülönböztetés tilalma (2. cikk)

A hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló cikk nem kizárólagos: szerepeltet ugyan egy felsorolást arról, hogy mely alapokon nem megengedett a hátrányos megkülönböztetés, de minden más, a listában konkrétan meg nem nevezett alapon gyakorolt diszkriminációt is tilt. Ugyanolyan lehetőségeket kell biztosítani a lányoknak és a fiúknak; a fogyatékossággal élő és az éptestű gyerekeknek; a muzulmán, hindu és keresztény gyerekeknek; a szegény és a gazdag gyerekeknek, és így tovább.

2. alapelv: A gyermek legfőbb érdeke (3. cikk)

This principle is related to the point about children being fully-fledged human beings, whose interests are important. Yet it goes even further: it does not merely say that children's needs are significant; it says that they should be the primary consideration in making decisions about the child. That may not necessarily mean doing exactly what the child wants on every occasion, because sometimes an outsider is a better judge of a child's interests, particularly over the long term.

Kérdés: Mit gondol, kinek kellene eldöntenie, mi a legjobb a gyereknek: a szülőknek, a gyereknek vagy az állami hatóságoknak?

3. alapelv: Az élethez, a túléléshez és a fejlődéshez való jog (6. cikk)

Ez az alapelv sokkal szélesebb területet ölel fel, mint ahogyan azt első ránézésre gondolnánk: arra kötelezi az Egyezményben részes államokat, hogy ne csupán a gyermekek testi fejlődésének feltételeit biztosítsák, hanem szellemi, érzelmi, erkölcsi, pszichés és szociális fejlődésüket is. A kormányzatoktól azt várja el, hogy olyan környezetet teremtsenek, amely a legmegfelelőbben fel tudja készíteni a gyerekeket arra, hogy önállóan éljenek egy szabad társadalomban.

4. alapelv: A gyermek véleményének tiszteletben tartása (12. cikk)

Ezzel az alapelvvel érintőlegesen foglalkoztunk már korábban, a „részvétel” címszó alatt. A Gyermekjogi Bizottságnak írt jelentésükben a részes államoknak be kell számolniuk róla, hogy hogyan teszik lehetővé a gyerekeknek, hogy kinyilvánítsák a véleményüket a családi, az iskolai, az intézményes és más gondozási környezetben, valamint a menedékkérő gyermekek esetében a menekülteljárás során.

A gyermekek helyzete: tények és számok

A Gyermekjogi Egyezmény hatalmas előrelépést jelentett afelé, hogy az állam gyerekjogokkal kapcsolatos kötelességei rögzítve legyenek, és hogy a kormányzatot valamilyen formában felelősségre lehessen vonni e kötelességek betartásával kapcsolatban. Ez azonban még csak a folyamat kezdete. A világ országainak még hosszú utat kell megtenniük ahhoz, hogy a gyermekek jogai valóban az egyezmény követelményeivel összhangban érvényesüljenek.

A gyerekek helyzete világszerte

A Földön élő 2,2 milliárd gyermek közül 600 millió él mélyszegénységben. Ez azt jelenti, hogy a világon minden negyedik gyermeknek napi egy eurónál kevesebből kell megélnie.⁶ Évente csaknem 9 millió gyermek nem éri meg az 5. életévét olyan okok miatt, amelyek többnyire megelőzhetők volnának. Ez a szám azonban 20 éve még sokkal magasabb volt, és folyamatosan csökken.⁷ Naponta 17.000 gyermek hal éhen.⁸ Az ENSZ becslése szerint körülbelül 250.000 gyermek – 18 év alatti fiúk és lányok – kapcsolódik gyerekkatonaként fegyveres alakulatokhoz vagy hadseregekhez. Az általános iskoláskorú gyermekek közül több mint 100 millió nem jár iskolába; az oktatásban nem részesülőknél a lányok aránya magasabb, mint a fiúké.⁹

A gyermekek helyzete Európában

Az Európában élő gyermekeknek is számos nehézséggel kell megküzdeniük, ezeknek csak a töredékét mutatja be az alábbi statisztika. Néhány konkrét kérdéssel a fejezet más részeiben foglalkozunk részletesebben.

A gyermekek jogai Európában¹⁰

- Számos gyermek szenved el bántalmazást a családon, a közösségen belül, bentlakásos intézményben vagy másutt. Közép- és Kelet-Európában a felmérésre válaszoló iskolás gyerekek 35%-a mondta, hogy az előző két hónapban bántalmazták iskolatársai, arányuk a régió országaiban 15%-tól 64%-ig terjed.

- Az Európai Unióban a gyermekek 19%-át fenyegeti szegénység.

- A Közép- és Kelet-Európa és a Független Államok Közössége által együttesen alkotott 22 országban több mint 626.000 gyermek él bentlakásos állami intézményben.

- A gyermekek bizonyos csoportjai rendszeresen szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel, sokszor többféle módon is. Például a roma gyermekeket gyakran kirekesztik az oktatásból, és van, hogy az egészségügyi ellátáshoz is kevésbé férnek hozzá. A fogyatékossággal élő gyerekek közül sokan rendszeresen tapasztalnak feléjük irányuló előítéletet vagy tájékozatlanságot, és azt, hogy nem vonják be az őket érintő döntések meghozatalába.

- Annak ellenére, hogy az Európai Unió a világ egyik leggazdagabb régiója, a gyermekek Unió-szerte továbbra is szegénységben élnek. A 14 év alatti gyerekek 9%-a él olyan háztartásban, ahol nincs fizetéssel rendelkező felnőtt. A gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés az EU-tagországokban jelentősen nőtt az elmúlt húsz évben, és a kisgyermekek minden más csoporthoz képest a legnagyobb arányban tartoznak a szegénységben élők közé.

Gyerekek az utcán

Az UNICEF az utcán élő gyerekek három csoportját különbözteti meg: családjuktól elszökött csellengők, akik egymagukban élnek az utcán; azok a gyerekek, akik úgy gondoskodnak magukról, hogy idejük javát utcai munkával vagy gyűjtögetéssel töltik; és azok a gyerekek, akik családjukkal együtt élnek az utcán.¹² Az Egyesült Királyságban működő Children’s Society megállapításai szerint:

• A Marokkóból Spanyolországba érkező kiskorúak száma folyamatosan emelkedik. A spanyol Belügyminisztérium 1988 óta vezet róluk nyilvántartást, ekkor 811-en voltak, számuk 2002-re több mint négyszeresére, 3.500-ra nőtt. Sokuk az utcán kénytelen élni.
• Becslések szerint Szentpéterváron 10.000-16.000 gyermek dolgozik az utcán; 20%-uk érintett a prostitúcióban.
• Ukrajnában több árvaház is úgy becsüli, hogy az intézményükből kikerülő gyerekek 97%-a hajléktalan lesz.
• Georgiában (a korábbi nevén Grúzia) mintegy 2.500 gyerek próbál az utcán pénzt keresni, vagy koldulás, vagy prostitúció útján.

• Az Egyesült Királyságban évente 100.000 fiatalkorú szökik el otthonról. 6,7%-uk ezt megelőzően mindkét szülőjével, 13%-uk csak az egyik szülőjével élt együtt, 18%-uk valamelyik szülő új családjával, 30,8%-uk pedig „egyéb” családi körülmények között élt.

Kérdés: Tudja-e, hogy az Ön hazájában hány gyerek él az utcán?

Emberkereskedelem

Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy az emberkereskedelem egyre súlyosabb problémát jelent. Abban viszont már megoszlanak a vélemények, hány embert is érint ez valójában. Az Egyesült Államok kormányának becslése szerint évente 800.000 embert csempésznek át emberkereskedők az országhatárokon.¹³ Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalától (UNODC) származó adatok szerint az emberkereskedelem összes áldozatának – beleszámítva az országokon belüli és közötti forgalmat is – több mint 20%-a kiskorú.

Az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye¹⁴

Az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye 2008. február 1-jén lépett hatályba. Az Egyezmény alapvetése, hogy „az emberkereskedelem az emberi jogok megsértését jelenti, továbbá sérti az emberi méltóságot és sérthetetlenséget”. Átfogó jelleggel kívánja megvalósítani a következő célokat:

- az emberkereskedelem megelőzése;
-az emberkereskedelem áldozatainak emberi jogi védelme;
- az emberkereskedőkkel szembeni büntetőeljárás kezdeményezése.

Az egyezmény kiterjed az emberkereskedelem valamennyi formájára, az áldozat személyétől és a kizsákmányolás módjától függetlenül.

Gyermekek elleni erőszak

Testi fenyítés

Az emberi jogi normák értelmében a gyermekeknek joguk van a védelemre az erőszak minden formájával szemben, ideértve a testi fenyítést is, történjék az akár otthon, akár az iskolában, vagy bárhol másutt. Ennek ellenére a társadalmak – még sok európai országban is – eltűrik, sőt, akár helyeslik is az erőszak bizonyos formáit, különösen a család által fegyelmezési célból alkalmazott testi fenyítést.
1998-ban az „A” kontra Egyesült Királyság ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága precedensértékű ítéletet hozott a szülők által elkövetett testi fenyítés tárgyában. A kérelmező „A” egy kisfiú volt, akit mostohaapja több ízben is rúddal megvert, komoly zúzódásokat okozva. A Bíróság egyhangúlag megállapította, hogy sérült a gyermeknek a megalázó büntetéssel szembeni védelemhez való joga.¹⁶
2020 végéig 132 államban nyilvánították törvénytelennek a testi fenyítés alkalmazását oktatási intézményekben, ugyanakkor ezek közül csak 60 mondja ki, hogy a gyermek mindenhol – tehát otthonában is – jogosult a védelemre a kegyetlen büntetéssel szemben.¹⁷ Az Európa Tanács 34 tagállama tiltotta meg a testi fenyítés minden formájának alkalmazását otthon, az iskolákban, a büntetésvégrehajtási rendszerben és az alternatív gyermekellátó rendszerekben egyaránt.

Kérdés: Ön szerint helyes megtiltani a gyerekek testi fenyítésének minden formáját?

Internetes zaklatás (cyberbullying) és gyerekekről készült felvételekkel való visszaélés

A gyerekek az internet használata közben igen sokféle kockázatnak vannak kitéve: „nem nekik való” képekkel, szövegekkel találkozhatnak, zaklathatják vagy testileg-lelkileg terrorizálhatják őket, vagy bántalmazás és kizsákmányolás (például behálózás, becserkészés) áldozatává válhatnak. Azok, akik munkájuk során állandó kapcsolatban vannak a gyerekekkel, a következőket tehetik annak érdekében, hogy megvédjék őket az internetes zaklatás veszélyeitől:

Egyéni cselekvés útján: például ha tudomására jut, hogy egy gyerek ilyen veszélyeknek van kitéve, vagy amikor illegális vagy veszélyes internetes tartalmat talál a gyereknél/gyerekekkel kapcsolatban, érdemes lehet rákérdezni, bejelentést vagy panaszt tenni, különösen, ha ez munkakörből adódóan kötelező.
A fiatalok felkészítése a probléma megfelelő kezelésére ismeretek átadásával és a téma feldolgozásával.
A szülők felkészítése arra, hogy megértsék az internet használatának veszélyeit, és megismerjék, milyen lehetőségeik vannak a gyerek által látogatott oldalak szűrésére.

Az Európa Tanács "Wild Web Woods", címmel interaktív játékot fejlesztett ki kisgyerekek számára, amelyből a gyerekek megismerhetik a virtuális valóságban rájuk leselkedő veszélyeket, megtanulhatják, hogyan álljanak ellen ezeknek, és hogyan használják az internetet biztonságosan.

Szexuális erőszak

A rendelkezésre álló adatok szerint Európában minden ötödik gyerek lesz valamilyen formában szexuális visszaélés áldozata. Becslések szerint az esetek 70-85 százalékában a bántalmazó olyan személy, akit a gyerek ismer, és akiben megbízik. A gyerekek elleni szexuális erőszaknak számos formája van: ilyen a családon belül elkövetett szexuális erőszak; a szexuális kizsákmányolás gyermekpornográfia vagy prostitúció céljából; a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésének veszélyeztetése; az interneten keresztüli idősebb személy által elkövetett, szexuális célú behálózás; és a kortársak által elkövetett szexuális bántalmazás.
Bár tudjuk, hogy Európa minden országában követnek el szexuális visszaéléseket gyerekek ellen, több okból is nehéz világos képet alkotni ennek mértékéről, mélységéről és jellegéről. A legtöbb áldozat nem tesz panaszt vagy feljelentést, sokszor akár évekbe is telhet, mire egy történet felszínre kerül; az adatgyűjtést és a reprezentatív statisztikák előállítását pedig nehezíti a téma érzékenysége és a szabványosított, összehangolt adatgyűjtési módszerek hiánya.
Az Európa Tanács Egyezménye a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről (Lanzarote Egyezmény)¹⁸ minden olyan intézkedést lefed, mely a szexuális erőszak megelőzéséhez, a gyermekek védelméhez és az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásához szükséges. Ez az első olyan egyezmény, amelyik a gyerekek ellen elkövetett szexuális erőszak valamennyi formájára kiterjed. Négy alapvető célja: a bűncselekmények megelőzése; a kiskorú áldozatok védelme; az elkövetők megbüntetése; továbbá az érintetteket figyelembe vevő és bevonó partnerség és együttműködés elősegítése. A Lanzarote Egyezmény hangsúlyosan előírja a gyermekekkel rendszeres kapcsolatban álló szakemberek alkalmassági szűrését és képzését; a szexedukációt és a témával kapcsolatos tudatosság növelését; valamint azt, hogy a lehetséges jövendőbeli elkövetők számára létezzenek intervenciós programok.

„Minden ötödik” (ONE in FIVE) és az Európai Nap a gyermekek szexuális bántalmazása ellen

Az Európa Tanács „Építsük Európát a gyermekekért a gyermekekkel” elnevezésű programja két stratégiai célt tűzött ki a gyermekekkel szembeni szexuális erőszak megszüntetésére: az egyik a konkrét jogi szabályozás megteremtése, a másik pedig átfogó figyelemfelkeltő, felvilágosító programok végrehajtása. 2010 novemberében az Európa Tanács elindította a „Minden ötödik” nevű kampányt a gyerekekkel szembeni szexuális erőszak megszüntetésére. A kampány célja egyrészt az volt, hogy minél több ország írja alá, ratifikálja és hajtsa végre a Lanzarote Egyezményt, másrészt hogy felhívja a figyelmet a gyermekek ellen elkövetett erőszak gyakoriságára, továbbá olyan ismereteket és eszközöket adjon a gyerekek, családjuk vagy gondozójuk, illetve a nagyközönség számára, amelyek segítségével megelőzhetik és bejelenthetik az ilyen cselekményeket. A kampány 2015-ben lezárult, viszont folytatásaként minden év november 18-án megrendezésre kerül az Európai Nap a gyermekek szexuális bántalmazása ellen az Európa Tanács égisze alatt.
További részletek: www.coe.int/oneinfive

Európai kezdeményezések

Európa Tanács

Az Európa Tanács és tagállamai számos jogi lépést, programot és ajánlást fogadtak el azoknak a problémáknak a kezelésére, amelyekkel a gyerekek ma Európában szembesülnek.
Álljon itt néhány példa az Európa Tanács kifejezetten gyermekekre vonatkozó egyezményeire:
Európai egyezmény a gyermekek jogainak gyakorlásáról (2000);
Egyezmény a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről (2007), az első olyan nemzetközi szerződés, amely kimondja, hogy a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélés minden formája bűncselekmény;
Európai egyezmény a gyermekek örökbefogadásáról (módosítva: 2008-ban).
Természetesen emellett valamennyi, általános emberi jogi egyezmény és megállapodás a gyerekekre is vonatkozik.

Az „Építsük Európát a gyermekekért a gyermekekkel” program

A programot az Európa Tanács állam- és kormányfőinek 2005. évi, Varsóban megtartott csúcstalálkozója indította útjára. Két, egymással szorosan összefüggő cselekvési irányt határoz meg: elő kell mozdítani a gyermekek jogainak érvényesülését, és meg kell szüntetni a gyermekek elleni erőszakot. A program fő célja, hogy segítséget nyújtson valamennyi döntéshozó és egyéb intézményi szereplő számára olyan állami stratégiák életbeléptetéséhez, amelyek védik a gyermekek jogait, és megelőzik a sérelmükre elkövetett erőszakot,

Az Európa Tanács emellett nagy hangsúlyt fektet arra, hogy kampányokkal és más módon felhívja a figyelmet az emberi jogokkal – többek között a gyermekek jogaival – kapcsolatos főbb problémákra.
2007-ben az Európa Tanács ifjúsági szektora megjelentette a Kiskompasz – Kézikönyv a gyermekek emberi jogi neveléséhez című kiadványt.¹⁹ A kézikönyv megírására azért került sor, mert a gyerekekkel foglalkozó szakemberek körében szemmel láthatólag nőtt az igény arra, hogy több figyelmet kapjon a kisebb gyerekek emberi jogi nevelése is. Most, hogy a Kiskompaszt már Európa-szerte használják, bebizonyosodott, hogy az emberi jogi nevelést már egész kis gyerekkorban is érdemes elkezdeni.
A „Demokratikus állampolgárságra nevelés” című projekt²⁰ iránymutatást ad olyan oktatási-nevelési tevékenységek bevezetéséhez, amelyek felkészítik a gyerekeket arra, hogy aktív és felelősségteljes állampolgárokká váljanak, és megértsék a demokrácia működését.

Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózata (ENOC)

Az „ombudsman” a skandináv „ombud” szóból ered, ami képviselőt, biztost vagy küldöttet jelent. Az idők során a szó jelentése módosult: olyan személyt jelent, aki foglalkozik mások jogsérelmi panaszaival, adott esetben kivizsgálja azokat, egy meghatározott csoport érdekeit és jogait képviseli és védelmezi, az adott csoport szószólója, továbbá megpróbál javítani az adott csoportot alkotó egyének és a csoport egészének körülményein. A gyermekjogi ombudsman a kormánytól és más hatóságoktól teljesen független személy, akinek az a feladata, hogy biztosítsa a Gyermekjogi Egyezmény teljes körű végrehajtását. A feladatuk jellemzően abban áll, hogy védelmezik és előremozdítják a gyermekek érdekeit és jogait az állami hatóságokkal és a hatósági szerepkört betöltő más szervezetek tevékenységivel kapcsolatban, és nyomon követik, miként fejlődnek tovább azok a feltételek, amelyek közt a gyermekek felnőnek. Ma már sok országban működik gyermekjogi ombudsman, 1997-ben pedig létrejött a Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózata (ENOC)²¹, amelynek 2020-ra már 34 ország 43 intézménye lett a tagja. Feladata, hogy segítséget nyújtson a gyermekek jogainak előmozdításához és védelméhez.

Kérdés: Az Ön hazájában van gyermekjogi ombudsman?

Európai Unió

Az Európai Bizottság Az EU gyermekjogi stratégiája felé címmel 2006-ban kiadott közleménye²² új lendületet adott az Európai Unió gyermekjogi munkájának. A közlemény hét célkitűzést fogalmazott meg a Bizottság tevékenységére vonatkozóan, megteremtve ezáltal az EU majdani gyermekjogi ütemtervének alapját. A tervet végül a Bizottság 2011-ben adta ki. 2010-ben a Bizottság kidolgozott egy, a kísérő nélküli kiskorú menekültekről szóló cselekvési tervet²³, ezen túlmenően az 1997-ben indult, többször meghosszabbított DAPHNE program²⁴ keretében, pályázati források biztosításával is küzd a gyermekekkel, fiatalokkal és nőkkel szembeni erőszak megelőzéséért. A Daphne program a „Jogok, Egyenlőség és Állampolgárság Program” keretén belül a 2014-2020-as időszakban is folytatódott. Az EU Gyermekjogi Ütemtervének célja, hogy a gyermekekre vonatkozó valamennyi közösségi politika és intézkedés tükrözze az EU erős elkötelezettségét a Lisszaboni szerződésében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett gyermekjogok előmozdítása, védelme és érvényre juttatása terén.²⁵ Az Ütemterv 11 konkrét intézkedést tartalmaz, amelyek keretében az EU hatékonyan hozzájárulhat a gyermekek jóllétének és biztonságának ügyéhez.

Eurochild
Az Eurochild egy szervezeteket és magánembereket tömörítő ernyőszervezet, amely Európa-szerte a gyermekek és fiatalok életminőségének javításáért dolgozik. Tevékenysége jól példázza, hogy milyen hatalmas munkát végez a civil társadalom a gyerekek védelme érdekében Európában és másutt, többek között hálózatépítés, kutatások, kampányok és a gyermekjogok képviselete révén. További részletek:  www.eurochild.org oldalon találhatók.²⁶

Civil szervezetek

A civil szervezetek nemcsak a Gyermekjogi Egyezmény végrehajtásának nyomon követése terén hallatják hangjukat, hanem mindennapi munkájukkal is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek jogai a gyakorlatban is érvényesüljenek. Fontos szerepet töltenek be a gyerekek és fiatalok által vezetett szervezetek is. A civil szervezetek gyerekjogi tevékenységei sokrétűek: kiterjednek többek között a gyerekek emberi jogi nevelésére, a kutatásra, gyerekvédelmi kezdeményezésekre, az állami hatóságokkal való együttműködésre a gyerekbarát politikák megvalósítása terén, gyermekjogi árnyékjelentések megírására, és még sorolhatnánk.
Bemutatunk néhány szervezetet, amelyek mindegyike más-más módon segíti elő a gyerekek jogainak érvényesülését:

Defence for Children International, – ez a nemzetközi civil szervezet 40 országban képviselteti magát; tevékenysége középpontjában a fiatalok igazságszolgáltatáshoz való joga áll, ezt részben közvetlen támogatással és jogi képviselettel, részben pedig a közpolitikai fejleményeknek és a gyerekek helyzetének folyamatos megfigyelésével, érdekérvényesítő tevékenységgel és szakemberek továbbképzésével kívánja elérni.
Az ECPAT, egy több mint 70 országban működő nemzetközi hálózat, amely a gyermekprostitúció, a gyermekpornográfia és a szexuális célú gyermekkereskedelem felszámolásáért küzd.
A Child Rights Connect több mint 80 országos és nemzetközi civil szervezetet tömörítő hálózat, amelynek célja a Gyermek jogairól szóló egyezmény terjesztésének, végrehajtásának és ellenőrzésének elősegítése.
A European Youth Forum, (Európai Ifjúsági Fórum) egy fiatalok által irányított platform, amelyben összesen 98 európai nemzeti ifjúsági tanács és nemzetközi ifjúsági szervezet képviselteti magát. Az EIF arra törekszik, hogy ösztönözze a fiatalok részvételét, továbbá képviselje és kifejezésre juttassa a fiatalok és szervezeteik igényeit és érdekeit az uniós intézmények, az Európa Tanács és az ENSZ előtt.
A European Confederation of Youth Clubs (ECYC)(Európai Ifjúsági Klubok Szövetsége) egy 27 európai ország összesen 28 ifjúsági munkát végző csoportját és ifjúsági klubját tömörítő hálózat, amely a nyitott ifjúsági munka (open youth work) módszerének alkalmazásával segíti a fiatalok nemformális tanulását.
A 120 országban működő Save the Children (Mentsük meg a gyermekeket) nevű szervezet vezető szerepet tölt be a gyermekek jogainak védelme és érvényesítése, valamint a rászoruló gyermekek támogatása terén. A közvetlen támogatásól az érdekképviseletig terjedő széleskörű kezdeményezései útján a szervezet olyan világ megvalósítására törekszik, amelyben minden egyes gyerek gyakorolhatja a túléléshez, védelemhez, fejlődéshez és részvételhez való jogát.
A The International Falcon Movement – Socialist Educational International (IFM-SEI; Nemzetközi Sólyom Mozgalom – Szocialista Nevelési Internacionálé) nevű nemzetközi oktatási mozgalom szemináriumok, tanfolyamok, nemzetközi táborok, konferenciák és kampányok segítségével törekszik arra, hogy a gyerekeket és fiatalokat felkészítse az aktív társadalmi szerepvállalásra és jogaikért való kiállásra. Érdekképviselet lát el, és közvetlenül is foglalkozik kiszolgáltatott gyerekekkel.

Jegyzetek

1. 1The State of the World’s Children 2014  in Numbers Every Child Counts [A gyermekek helyzete a világon – 2014 számokban: Mindegyik gyermek számít] https://www.unicef.org/publications/files/SOWC2014_In_Numbers_28_Jan.pdf
2. 2  A próféta c. művéből, Révbíró Tamás fordítása
3. 3 Legutóbbi magyar gyerekjelentés: https://hintalovon.hu/2019/02/05/te-hogy-latod-ensz-gyermekjelentes/
4.  2009. évi CLX. törvény a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900160.tv
5.  2009. évi CLXI. törvény a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900161.tv
6.  State of the World's Children 2008, UNICEF 2008. [Az Unicef 2008 évi jelentése a gyermekek helyzetéről a világban]: www.unicef.org/sowc08/docs/sowc08.pdf magyar nyelvű jelentések: https://unicef.hu/nemzetkozi-kiadvanyok/eves-jelentes-vilag-gyermekeinek-helyzete
7. The State of the World's Children Special Edition, Celebrating 20 years of the Convention on the Rights of the Child" [A gyermekek helyzete a világban – különkiadás a Gyermek jogáról szóló egyezmény 20. évfordulója alkalmából], UNICEF 2010.]: www.unicef.org/rightsite/sowc/pdfs/SOWC_Spec%20Ed_CRC_Main%20Report_EN_090409.pdf
8.  Secretary General's statement, "U.N. chief: Hunger kills 17,000 kids daily" [A főtitkár nyilatkozata: „Naponta 17000 gyerek hal éhen”], CNN, 2009.: http://edition.cnn.com/2009/WORLD/europe/11/17/italy.food.summit/ kapcsolódó magyar szöveg: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52009IP0102
9.  EFA Global Monitoring Report, "The Hidden Crisis: Armed Conflict and Education" [Az „Oktatást mindenkinek” program globális vizsgálati jelentése: A lappangó válság: Fegyveres konfliktusok és oktatás”], Oxford University Press, UNESCO, 2011.: http://unesdoc.unesco.org/images/0019/001907/190743e.pdf
10.  Legutóbbi civil jelentés a magyar gyerekek helyzetéről : https://unicef.hu/igy-segitunk/hireink/benyujtotta-magyarorszagrol-szolo-jelenteset-a-gyermekjogi-civil-koalicio-az-ensz-gyermekjogi-bizottsagahoz
11.  https://england.shelter.org.uk/professional_resources/policy_and_research/policy_library/policy_library_folder/listen_up_-_the_voices_of_homeless_children
12.  További információ a Street Children Consortium oldalán: https://www.streetchildren.org/about-street-children/
13. Trafficking in persons Report, U.S Department of State, Office to monitor and combat trafficking in persons, [USA Külügyminisztériuma, Emberkereskedelem Megfigyelésével és Megszüntetésével Foglalkozó Hivatal: Jelentés az emberkereskedelemről], 2006, Magyar nyelven: https://hu.usembassy.gov/wp-content/uploads/sites/232/2017/07/trafficking2007_intro_hu.pdf
14. 2013. évi XVIII. törvény az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépésről szóló Egyezményének kihirdetéséről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300018.tv
15.  Children and corporal punishment: "The right not to be hit, also a children's right", Council of Europe [A gyermek és a testi fenyítés: „A gyermeknek ahhoz is joga van, hogy ne bántalmazzák” vitairat, Európa Tanács], 2006.: https://wcd.coe.int/wcd/ViewDoc.jsp?id=1237635&Site=CM
16.  „A” kontra Egyesült Királyság ügy, Emberi Jogok Európai Bírósága (100/1997/884/1096), https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22dmdocnumber%22:[%22696109%22],%22itemid%22:[%22001-58232%22]}
17.  Itt követhetőek az aktuális számok: https://endcorporalpunishment.org/countdown/
18.  2015. évi XCII. törvény az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1500092.tv
19.  Kiskompasz elérhető : https://rm.coe.int/2009-compasito-hu-with-cover/168075abf6
20. . https://www.coe.int/en/web/edc/what-is-edc/hre
21. . https://enoc.eu/
22.  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A52006DC0367
23.  https://ec.europa.eu/justice/grants/results/daphne-toolkit/daphne-toolkit-%E2%80%93-active-resource-daphne-programme_en
24. https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0213:FIN:hu:PDF
25.  Ld. az Európai Bizottság Jogérvényesülés és alapvető jogok c. oldala: http://ec.europa.eu/justice/fundamental-rights/rights-child/index_en.htm; magyar nyelven: https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/rights-child_hu
26. Magyar tagszervezete a Hintalovon Alapítvány: https://hintalovon.hu/2019/02/20/eurochild-tagok-lettunk/