(Nem hivatalos összefoglaló)

Az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépésről szóló Egyezményét Varsóban, 2005. május 16-án, az Európa Tanács állam- és kormányfők harmadik csúcstalálkozóján nyitották meg aláírásra. Az Egyezményt 2007. október 24-én erősítette meg a tizedik aláíró fél, ezzel megindítva a folyamatot, amelynek eredményeképp az Egyezmény 2008. február 1-jén hatályba lépett. 2020 év végéig összesen 47 részes állama volt, Magyarország 2013-ban ratifikálta.

Az Egyezmény az emberkereskedelem áldozatainak védelmére és jogainak biztosítására összpontosító átfogó szerződés. Célul tűzte ki az emberkereskedelem megelőzését és az emberkereskedők büntetőjogi felelősségre vonását is. Az Egyezmény emellett hatékony és független ellenőrző rendszert hoz létre, amely az Egyezményben foglalt kötelezettségek végrehajtását hivatott ellenőrizni. Az Egyezmény nem korlátozódik az Európa Tanács tagállamaira, harmadik országok és az Európai Unió szintén csatlakozhatnak az Egyezményhez.

Az Egyezmény célja és alkalmazási területe

Az Egyezmény alapját annak az elvnek az elismerése képezi, hogy az emberkereskedelem az emberi jogok megsértését, továbbá az emberi méltóság és integritás elleni támadást jelenti.

Az Európa Tanács Egyezménye átfogó szerződés, amelynek célja:

  • az emberkereskedelem megelőzése;
  • az emberkereskedelem áldozatai emberi jogainak védelme;
  • emberkereskedők büntetőjogi felelősségre vonása.

Az Egyezmény alkalmazandó:

  • az emberkereskedelem minden formájával szemben, függetlenül attól, hogy nemzeti vagy nemzetközi, illetve, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos-e vagy sem;
  • minden áldozatra vonatkozóan: nők, férfiak, gyermekek;
  • a kizsákmányolás bármely módjára: szexuális kizsákmányolás, kényszermunka vagy -szolgálat stb.

Az Egyezményben meghatározott intézkedések

  • Az emberkereskedelem megelőzése érdekében hozott legfőbb intézkedések között az emberkereskedelem szempontjából veszélyeztetett személyeknek szóló figyelemfelkeltő kampányok, illetve a „fogyasztók” elrettentése érdekében hozott intézkedések szerepelnek.
  • Az emberkereskedelem áldozatait hivatalosan is az emberkereskedelem áldozataként kell elismerni annak érdekében, hogy a rendőrség és a hatóságok ne kezeljék őket illegális bevándorlóként vagy bűnözőként.
  • Az emberkereskedelem áldozatai fizikai és pszichológiai segítséget kapnak, valamint támogatásban részesülnek, a társadalomba való visszailleszkedésben. Az intézkedések magukban foglalják többek között az orvosi ellátást, tanácsadást és tájékoztatást, valamint megfelelő elszállásolást. Az áldozatok jogosultak kártérítést kapni.
  • Legalább 30 napos időszakot kell biztosítani az áldozatok részére, hogy felépüljenek és kikerüljenek az emberkereskedők befolyása alól, továbbá döntést hozzanak arról, hogy együttműködnek-e a hatóságokkal. Megújítható tartózkodási engedélyt kaphatnak, amennyiben az a személyes körülményeik miatt szükséges, vagy ha maradniuk kell a nyomozásban való közreműködés érdekében.
  • Az emberkereskedelem bűncselekmény: az emberkereskedők és a bűnrészesek ellen vádat kell emelni, és őket büntetőjogi felelősségre kell vonni.
  • A bírósági eljárások folyamán mindvégig biztosítani kell az áldozatok magánéletének védelmét és a biztonságát.
  • Bűnelkövetőnek lehet nyilvánítani az áldozat szolgáltatásait igénybe vevő személyeket, ha tudatában vannak annak, hogy az érintett személy emberkereskedelem áldozata.
  • Az Egyezmény lehetőséget biztosít arra, hogy az áldozatok mentesüljenek a büntetés kiszabása alól a jogellenes cselekményekben való részvételük miatt, amennyiben kényszer hatása alatt cselekedtek.
  • A civil társadalomnak fontos szerepe van az emberkereskedelem megelőzésében és az áldozatok védelmében. Ennek megfelelően az Egyezmény ösztönzi az állami szervek, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom tagjai közötti együttműködést.

Ellenőrzés

Az ellenőrző mechanizmusnak két pillére van: „GRETA”, egy független szakértőkből álló bizottság, valamint a Felek Bizottsága, amely az Egyezmény Részes Államainak az Európa Tanács Miniszterek Bizottságában részt vevő képviselőiből, valamint az Egyezmény azon Feleinek képviselőiből áll, akik nem tagjai az Európa Tanácsnak. A GRETA figyelemmel kíséri az Egyezmény végrehajtását; jelentéseket fogad el a Felek által tett intézkedések értékeléséről. Amely Fél nem teljes mértékben tartja be az Egyezményben meghatározott intézkedéseket, köteles megerősíteni tevékenységét. A Felek Bizottsága ezenkívül ajánlásokat is tehet az adott Félnek a GRETA jelentése alapján.