(Nem hivatalos összefoglaló)

Az 1996-os (módosított) Európai Szociális Karta, amely 1999. július 1-jén lépett hatályba, egyetlen jogforrásban foglalja össze az 1961-es Európai Szociális Kartában és az 1988-as Kiegészítő Jegyzőkönyvben biztosított valamennyi jogot, és ezeket a részes államok által elfogadott új jogokkal és módosításokkal is kiegészíti. Fokozatosan felváltja az eredeti, 1961-es egyezményt. A módosított Kartát 2020 év végéig már 34 ország ratifikálta. Magyarország 2009-ben ratifikálta, azonban a kollektív panasztételi jogot lehetővé tevő Kiegészítő Jegyzőkönyv még ratifikációra vár a 2004-es aláírása óta. A panasztételi eljárást 15 részes állam fogadta el 2020 év végéig.

A Karta olyan jogokat és szabadságokat biztosít, amelyek az emberek mindennapi életét érintik. A Karta ellenőrzési mechanizmusa a részes államok nemzeti jelentésein (1991-es Kiegészítő Jegyzőkönyv), valamint a kollektív panaszeljárás rendszerén (1995-ös Kiegészítő Jegyzőkönyv) alapszik, mely utóbbi többek között a szakszervezetek és nem kormányzati szervezetek számára ad lehetőséget kollektív panasz benyújtására.


A Szociális Jogok Európai Bizottsága ellenőrzi, hogy az egyes országok tiszteletben tartják-e a Kartában rögzített vállalásokat.


A Bizottság 15 független, pártatlan tagból áll, akiket az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága választ meg hat évre, egyszer megújítható mandátummal.

A Kartában lefektetett alapvető jogok a következők:

Lakhatás

  • megfelelő, elérhető árú lakáshoz való hozzáférés;
  • a hajléktalanság csökkentése; a lakosság valamennyi hátrányos helyzetű csoportját célzó lakáspolitika;
  • a kényszerkilakoltatást korlátozó eljárások;
  • külföldiek számára egyenlő hozzáférés a szociális lakásokhoz és lakástámogatásokhoz;
  • a családi szükségletekhez igazodó lakásépítés és lakástámogatások.

Egészségügy

  • hozzáférhető, hatékony egészségügyi intézmények a teljes lakosság számára;
  • betegségmegelőzési irányelvek, ideértve az egészséges környezet biztosítását;
  • a foglalkozási ártalmak csökkentése annak érdekében, hogy az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosítása mind jogilag, mind a gyakorlatban megtörténjék;
  • az anyaság védelme.

Oktatás

  • ingyenes alapfokú és középfokú oktatás;
  • ingyenes és hatékony szakképzési tanácsadás;
  • alapképzéshez (általános és szakmai középfokú oktatáshoz), egyetemi és nem egyetemi felsőfokú képzéshez, szakképzéshez való hozzájutás, beleértve a folyamatos továbbképzést;
  • külföldi állampolgárságú lakosokra vonatkozó külön rendelkezések;
  • fogyatékossággal élő gyermekek integrálása az oktatási intézményekbe;
  • fogyatékossággal élő személyek hozzáférése az oktatáshoz és szakképzéshez.

Foglalkoztatás

  • Foglalkozás szabadsága
  • kényszermunka tilalma;
  • 15 év alatti gyermekek foglalkoztatásának tilalma;
  • különleges munkafeltételek biztosítása 15 és 18 év között;
  • a megélhetést biztosító foglalkozás szabad megválasztásához való jog.

Igazságos munkafeltételek

  • teljes foglalkoztatás biztosítására tervezett gazdaság- és szociálpolitika;
  • fogyatékossággal élő személyek munkához jutása;
  • tisztességes munkafeltételek a bér és a munkaidő tekintetében;
  • védelem elbocsátás esetén;
  • szexuális és lelki zaklatástól való védelem.

Kollektív jogok

  • szakszervezetek és munkáltatói szervezetek megalakításának joga a gazdasági és szociális érdekek védelmére; egyéni döntési szabadság a csatlakozás vagy távolmaradás tekintetében;
  • a közös konzultáció, kollektív alku, békéltetés és választott bíráskodás előmozdítása;
  • sztrájkhoz való jog.

Jogi és szociális védelem

  • a gyermek jogállása;
  • fiatalkorú elkövetőkkel szembeni bánásmód;
  • a rossz bánásmódtól és visszaélésektől való védelem;
  • a kizsákmányolás bármely (szexuális vagy egyéb) formájával szembeni védelem;
  • a család jogi védelme (a házastársak egyenlősége egymás közötti és a gyermekekkel való viszonyukban, a gyermekek védelme a család felbomlása esetén);
  • társadalombiztosításhoz, jóléti juttatásokhoz és szociális szolgáltatásokhoz való jog;
  • a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel szembeni védelem;
  • gyermekgondozás;
  • az idősek ellátását szolgáló különleges intézkedések.

Személyek mozgása

  • a család újraegyesítéséhez való jog;
  • az állampolgárok joga arra, hogy elhagyják az országot;
  • eljárási garanciák kiutasítás esetén;
  • bevándorlási formaságok egyszerűsítése.

Hátrányos megkülönböztetés tilalma

  • a nők és férfiak egyenlő bánásmódhoz való joga és esélyegyenlősége a foglalkoztatásban;
  • a Kartában rögzített jogok biztosítása valamennyi állampolgár és az ország területén jogszerűen tartózkodó és/vagy dolgozó külföldi számára fajra, nemre, korra, bőrszínre, nyelvre, vallásra, véleményre, nemzetiségre, társadalmi háttérre, egészségi állapotra vagy valamely nemzeti kisebbséghez tartozásra való tekintet nélkül;
  • a családi kötelezettségek alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalma;
  • a fogyatékossággal élő személyek joga a társadalmi integrációra és a közösség életében való részvételre.