(Összefoglalás)

Az Egyezmény, melynek 39 részes államai között Magyarország is szerepel, az első jogi erővel rendelkező többoldalú megállapodás, amely általánosságban a nemzeti kisebbségek11 védelmével foglalkozik. Célja, hogy a szerződő felek területén védje a nemzeti kisebbségek létezését. Az Egyezmény a nemzeti kisebbségek teljes és hatékony egyenlőségét szándékozik előmozdítani azáltal, hogy megfelelő feltételeket teremt kultúrájuk megőrzéséhez és fejlesztéséhez, valamint identitásuk megtartásához.

  • Az Egyezmény többek között az alábbi alapelveket határozza meg a közéleti szférában nemzeti kisebbségekre vonatkozóan:
  • a hátrányos megkülönböztetés tilalma;
  • a tényleges egyenlőség előmozdítása;
  • a kultúra, vallás, nyelv és hagyományok támogatása és megőrzése;
  • a békés gyülekezés szabadsága;
  • az egyesülés szabadsága;
  • a véleménynyilvánítás szabadsága;
  • a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság;
  • a tömegtájékoztatáshoz való hozzájutás és a média használatának joga;
  • a nyelvhez és oktatáshoz kapcsolódó szabadságok;
  • a határokon átnyúló kapcsolatok és együttműködés joga;
  • részvétel a gazdasági, kulturális és társadalmi életben;
  • a kényszerasszimiláció tilalma.

Az Egyezmény ellenőrzési mechanizmusa a részes államok által kötelezően benyújtandó jelentéseken alapul. A jelentések ellenőrzéséért végső soron az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felel, amelynek munkáját egy szakértőkből álló Tanácsadó Bizottság segíti.

A Tanácsadó Bizottság legfeljebb 18 tagját a Miniszteri Bizottság választja meg a Szerződő Felek jelöltjei közül. A Bizottságba nem minden ország jelöltje kap mandátumot, így a meg nem választott jelöltek tartaléklistára kerülnek. A Tanácsadó Bizottság jogosult az állami jelentésektől eltérő forrásokból is információhoz jutni, többek között találkozókat szervezhet parlamenti képviselőkkel és független forrásokkal is. A jelentések vizsgálata során a Tanácsadó Bizottság helyszíni látogatást is szervezhet az adott államban, amely során a Bizottság találkozik a kormány képviselőivel, civil szervezetekkel, kisebbségi közösségekkel, a tudomány képviselőivel, valamint egyéb érdekelt felekkel.

 

[11] Az Egyezmény által használt „nemzeti kisebbségek” elnevezés a magyar jogi szaknyelvben a „nemzetiség”-nek felel meg. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény értelmében nemzetiségnek számít: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100179.tv