Emberi jogi nevelés nem létezhet emberi jogok nélkül. Az egyik legfontosabb készség, amelyre egy emberi jogi nevelőnek szüksége van, az nem más, mint az emberi jogok mibenlétének megértése. Az emberi jogokat értelmezhetjük és elmagyarázhatjuk igen egyszerűen vagy bonyolult módon is; alkalmazhatunk elvont elvi megközelítést, ugyanakkor gyakorlati példákon keresztül rendkívül életszerűvé is tehetjük azokat. Vizsgálhatjuk őket globális szemszögből vagy a közvetlen környezetünkből vett példákon keresztül. Elengedhetetlen azonban, hogy mindenki, aki emberi jogi neveléssel kíván foglalkozni, úgy érezze, hogy képes az emberi jogokat bemutatni és a velük kapcsolatos kérdésre válaszolni.

A csoportsegítő legfőbb feladata, hogy a fiatalokat olyan tevékenységekbe vonja, melyek révén tanulhatnak az emberi jogokról. Ebbe beletartozik az is, hogy pontos információkat adjon, eloszlassa azt a tévhitet, hogy az emberi jogok kiismerhetetlenek, és foglalkozzon a témához kapcsolódó számtalan dilemmával. Mindeközben arra is figyelnie kell, hogy nehogy elsikkadjanak az emberi jogok alapjául szolgáló legfőbb eszmék és értékek, nevezetesen az emberi jogok egyetemessége, oszthatatlansága és elidegeníthetetlensége. Az emberi jogi nevelés során a csoportsegítő az emberi jogok „nagykövetének”, szószólójának a szerepét is betölti. Ha nem képes arra, hogy kezelje és megválaszolja az emberi jogokkal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, akkor az egész emberi jogi nevelés kudarcba fullad. Természetesen senki nem várja el a csoportsegítőktől, hogy ismerjék a választ minden emberi jogi problémára és kérdésre. Az azonban jogosan elvárható tőlük, hogy tudják, hol találhatók ezek a válaszok, és bátorítsák a résztvevőket arra, hogy ők is keressenek választ a saját kérdéseikre.

Az emberi jogok eredetével – feltételezett nyugati jellegével –, egyetemességével, alkalmazhatóságával és érvényesítésével kapcsolatos téves elképzelések könnyen oda vezethetnek, minden jó szándék ellenére, hogy egy emberi jogi foglalkozás végére ezek a kétségek és tévhitek megerősödnek, ahelyett, hogy eloszlanának. Az emberi jogok megismerése vitathatatlanul az emberi jogi nevelés sarkalatos eleme; enélkül értelmét vesztené minden más vetülete is.

Ebben a fejezetben a Kompasz használói további ismereteket szerezhetnek az emberi jogokról: áttekintést adunk arról, mik is azok az emberi jogok, hogyan alakultak ki és fejlődtek, és mit lehet tenni a védelmük és előmozdításuk érdekében. Természetesen nem vállalkozunk arra, hogy teljes körűen ismertessünk minden emberi jogi fogalmat és rendszert; mindössze – ahogyan a Kompasz más részeiben is – fontos kiindulási pontokat és alapvető információkat kívánunk nyújtani. Az már a csoportsegítő feladata, hogy az adott foglalkozás, képzés vagy program jellegének és a résztvevők igényeinek megfelelően további információkat keressen. Nyilván arról sincs szó, hogy ezt a fejezetet úgy kellene tekinteni, mint „amit mindenkinek tudnia kell az emberi jogokról”. Célja annyi csupán, hogy rávilágítson az emberi jogok különféle fontos aspektusaira. Előfordulhat, hogy egyes résztvevőknek vagy a csoportsegítőnek több (vagy éppen kevesebb) ismeretre van szükségük, főként azzal kapcsolatban, hogy az emberi jogok miként alakultak és milyen védelemben részesülnek a saját hazájukban.

A fejezet egy kérdezz-felelek résszel zárul, ahol megpróbálunk válaszolni néhány olyan kételyre, kérdésre, amelyek az emberi jogokkal kapcsolatban a leggyakrabban felmerülnek

Mivel az emberi jogok (tökéletlen) emberek (tökéletlen) művei, folyamatosan megkérdőjeleződnek, fejlődnek és tökéletesednek. Reméljük, hogy a Kompasz használói kiegészítik ismereteiket friss, aktuális információkkal, különös tekintettel a Kompasz előző kiadása óta bekövetkezett fejleményekre.