Szavazzunk vagy ne szavazzunk?
„A szavazás a polgári társadalmak szentsége.”
Theodore Hesburgh
- A gyakorlatról
A résztvevők felmérést készítenek saját környezetükben a politikai választásokon való részvételről és az állampolgári aktivitásról.
- Érintett jogok
• Az ország közügyeiben és a szabad választásokon való részvétel joga
• A vélemény és a kifejezés szabadsága
• A békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jog- Célok
• A választásokon való részvétel fontosságának tudatosítása
• Az információk felkutatásához és kritikus feldolgozásához szükséges készségek fejlesztése
• Annak megértése, hogy milyen sokat számít az egyes ember aktív közreműködése a demokráciában- Eszközök
• Kérdőívek (1-es és 2-es kérdőív; páronként egy-egy)
• A kutatáshoz készült „Útmutató” másolata (páronként egy)
• Toll vagy ceruza (fejenként egy)
• Nagy (A3-as) papírlap vagy flipchart-papír, valamint filctoll
• Ragasztószalag- Előkészítés
• Másoljuk le a mintaként szolgáló, már kitöltött kérdőívet egy nagyméretű lapra, hogy majd ezzel illusztráljuk a kérdőív kitöltésének módját.
• Flipchart-papírra másoljuk le az 1-es és 2-es számú kérdőívet, hogy ezen összesíthessük majd a felmérést követően az eredményeket.
• Tervezzük meg a gyakorlat időbeosztását. Az 1. részhez (felkészülés a kutatásra) 60 percre van szükség, a 2. részhez (a felmérés lebonyolítása) legalább 120 percre, a 3. részhez pedig (az eredmények kiértékelése, majd a feldolgozás és értékelés) 90 percre.
Jeles nap
- március 15-16.Az első olyan parlamenti választás Európában, ahol érvényesült az általános választójog
A gyakorlat menete
1. rész: Felkészülés a kutatásra
- Mondjuk el a résztvevőknek, hogy kérdőíves kutatásban fognak részt venni. A gyakorlat első részében felkészülnek arra, hogy szűkebb környezetükben felmérést végezzenek arról, miért vagy miért nem mennek el az emberek szavazni.
- Kérdezzük meg a résztvevőket, hogy szándékukban áll-e szavazni a soron következő parlamenti vagy önkormányzati választásokon (vagy majd ha jogosultak lesznek rá). Aki igen, az emelje fel a kezét. Az eredmény alapján osszuk két csoportra őket: „A” csoport: akik elmennek majd szavazni; a „B” csoport: akik nem. A bizonytalanok bármelyik csoporthoz csatlakozhatnak, lehetőleg úgy, hogy nagyjából egyforma létszámú csoportok alakuljanak ki.
- Kapjon mindkét csoport egy nagyméretű papírlapot, és készítsenek listát azokról az okokról, amelyek miatt szeretnének szavazni, illetve amiért nem. Erre a feladatra körülbelül 15 percet kapnak.
- Hívjuk vissza a teljes csoportot, és a két csapat egy-egy képviselője ismertesse a listájukon szereplő okokat. Ezután hagyjunk időt egy rövid beszélgetésre, és egészítsük ki a listát, ha kell.
- Alkossunk párokat, majd osszuk ki az 1-es és 2-es számú kérdőívet (páronként egyet-egyet). Mutassuk meg a flipcharton a nagy méretben felrajzolt két kérdőívet. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az első kérdőíven a nemszavazók, a másodikon a szavazók válaszait kell majd rögzíteni. Azt is mondjuk el, hogy a 2. kérdés kivételével a két kérdőív teljesen egyforma. Vegyük végig a kérdéseket, hogy mindenki biztosan értse a feladatot.
- Ismertessük a válaszok rögzítésének módját. Mutassuk meg a nagyméretben kinyomtatott, mintaként használható kitöltött kérdőívet, és magyarázzuk el, hogyan rögzíthetjük az eredményeket strigulázással (négy függőleges vonás, majd egy áthúzás keresztbe = 5). Ez a módszer megkönnyíti majd az eredmények összesítését is.
- Osszuk ki az „Útmutató”-t (páronként egy példányt). Beszéljük át, és térjünk ki az alábbi témákra:
- Hogyan biztosíthatják a véletlenszerű mintavételt a válaszadók kiválasztásakor?
- Hány embert fognak megkérdezni páronként? (Minél többet, annál jobb!)
- Hol és mikor fogják végezni a felmérést?
- Mikorra készülnek el a felméréssel?
- Mikorra jöjjenek vissza, hogy közösen megbeszéljük az eredményeket?
2. rész: A felmérés lebonyolítása
- Ha meggyőződtünk róla, hogy mindenki pontosan tudja, mi a teendő, akkor a résztvevők indulhatnak és nekikezdhetnek a kutatásnak.
- De előtte állapodjunk meg, hogy mikor gyűljünk össze megint az eredmények közös kiértékeléséhez.
3.rész: Az eredmények kiértékelése
A megbeszélt időben a résztvevők visszatérnek, hogy összesítsek, elemezzék és megbeszéljék az eredményeket. Ez a rész körülbelül 60 percet fog igénybe venni.
- Kérjük meg a párokat, hogy először összesítsék rubrikánként az eredményeket a saját kérdőívükön, és utána az így kapott eredményeket írják be a két nagy közös táblázatba, a megfelelő helyre. Így az összes pár eredménye felkerül a nagy táblázatokba, és ki lehet számolni a csoport végeredményét az egyes kérdésekhez. Azt is írják össze, ki mivel indokolta a választ. Ha ugyanazt az indokot többen is mondták, a már említett strigulázós módszerrel jelöljék, hogy az adott indok hányszor szerepelt.
- Amikor a résztvevők minden információt összeírtak, kérjük meg őket, hogy készítsenek statisztikát az alábbi szempontok szerint.
- Összesen hány embert kérdeztek meg?
- A szavazók, illetve nemszavazók aránya a teljes mintában.
- A férfi és női válaszadók aránya
- A megkérdezettek korcsoport szerinti megoszlása.
- Melyik korcsoportból szavaztak a legkevesebben?
- Melyik korcsoportból szavaztak a legtöbben?
- A leggyakoribb indok arra, hogy miért nem mentek el szavazni.
- A leggyakoribb indok arra, hogy miért mentek el szavazni.
- A szavazás vagy nemszavazás indokaként elsősorban az adott személyekkel vagy a pártokkal kapcsolatos érveket hoztak fel?
3. Ezután beszéljük meg, tetszett-e a résztvevőknek a kutatás, milyen tapasztalataik voltak a felmérés közben, és mit tanultak a gyakorlatból
Feldolgozás és értékelés
Néhány téma, amelyet érdemes érinteni a közös megbeszélés során:
- Milyen érzések merültek fel bennetek a kutatás alatt? A megkérdezettek általában szívesen válaszoltak?
- Nehéz volt a felmérést elvégezni? Tetszett nektek ez a feladat?
- A megkérdezettek nagyjából reprezentatív – a lakosság általános arányaira jellemző – mintát alkotnak? Mi okozott nehézséget ennek kapcsán?
- Miért nehéz az eredmények alapján általános következtetéseket levonni? Hogy lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni?
- A statisztikákban volt valami, ami meglepett titeket?
- Váratlan volt bármilyen szempontból a felmérés eredménye?
- A kapott válaszok alapján a megkérdezettek nagyjából úgy vélekednek ezekről a kérdésekről, mint ti magatok? A saját csoportotok vajon reprezentatív mintának tekinthető a teljes lakosságra nézve?
- Ha újra meg kellene csinálni a felmérést, mit csinálnátok másképp? Követtetek el hibákat?
- A felmérés eredménye vajon valós képet ad az adott településen élők szavazási hajlandóságáról? Miért/miért nem?
- Szerintetek megbízhatóak a mért adatokból levonható következtetések, vagy fenntartásokkal kell kezelni ezeket?
- Gyakori, hogy érveinket statisztikákkal támasztjuk alá. Mennyire kell a statisztikákat óvatosan kezelni?
- Most mit gondoltok arról, hogy kell-e, érdemes-e élni a szavazati jogunkkal? Megváltozott-e bárkinek a véleménye (bármilyen irányban)? Ha igen, mik voltak a legmeggyőzőbb érvek?
- A választójog emberi jognak számít? Milyen módon védik a demokratikus értékeket az emberi jogi dokumentumok?
Tanácsok a csoportsegítőknek
Az 1. rész – tehát a felmérés megtervezésének – célja, hogy a résztvevők felkészüljenek magára a kutatásra, amelyre a 2. részben kerül sor. Az elején nyíltan ki is mondhatjuk: ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy a fiatalok elgondolkodjanak azon, hogy milyen szerepet játszanak ők maguk a demokratikus folyamatokban. Érdemes inkább ebből a szempontból közelíteni a kérdéshez, ahelyett, hogy megpróbálnánk őket rábeszélni a választásokon való részvételre. Mondjuk el azt is, hogy a cél az, hogy minden résztvevő maga vonja le a saját következtetéseit a gyakorlat végére, de ehhez érdemes megismerni és megfontolni a szavazás mellett szóló érveket.
Annál a résznél, amikor a csoportok megvitatják a szavazáson való részvétel melletti és elleni indokaikat (4. pont), törekedjünk a semlegességre, és ne hagyjuk, hogy a szavazók elkezdjék győzködni a nemszavazókat. Ne töltsünk el túl sok időt ezzel a beszélgetéssel, hiszen az csupán a kutatás előkészítését szolgálja.
Amikor arról beszélünk, hogy hogyan kell a felmérést elvégezni (7. pont), ne feledkezzünk el a lehetséges nehézségekről. Egyes helyeken, közösségekben az emberek nem szeretik, ha vadidegenek kérdéseket tesznek fel nekik az utcán. Ilyen esetben jobb megoldás lehet, ha a résztvevők a barátaikat, ismerőseiket kérdezik meg inkább
Fontos felmérni, hogy mennyi információt tud a csoport kezelni a kiértékelés során. Ha nagyon sok adatot gyűjtenek össze, akkor utána túl sok idő elmegy a számolgatásra, összegzésre. Ha sok résztvevővel dolgozunk, akkor a párok kevesebb embert interjúvoljanak meg, ha meg kicsi a csoport, akkor többet.
Kitöltött kérdőív – minta
1-es számú kérdőív: Nemszavazók
1. kérdés – Melyik korcsoportba tartozik Ön? (nem kötelező)
Under 25 | 25 – 40 | 40 – 60 | Over 60 | Nincs adat | |
Férfi | |||||
Nő |
2. kérdés – Mi volt a fő oka annak, hogy a legutóbbi választáson nem szavazott?
Azt gondoltam, úgysem befolyásolná a végeredményt |
Nem volt olyan jelölt, akire szívesen szavaztam volna |
Egyik párt programjával sem értettem egyet |
Nem érdekelt | Egyéb ok (kérjük, fejtse ki) |
Nem voltam itthon Nem bízom a politikusokban Valaki megkért, hogy ne szavazzak |
Javaslatok a folytatáshoz
Olvassuk át az 5. fejezet online verziójában a Demokrácia című részt, és nézzünk utána, hogy hazánkban mikor kaptak a nők szavazati jogot. Arra is rákereshetünk, hogy melyek azok a társadalmi csoportok, amelyek ma sem szavazhatnak (például gyermekek, bevándorlók vagy elítéltek). Beszélgessünk a csoporttal arról, mi lehet ennek az oka, illetve igazságosnak tartják-e ezt.
Szervezhetünk vitát más csoportokkal vagy osztályokkal arról, hogy meg kellene-e változtatni azt a korhatárt, amely után a fiataloknak joguk van szavazni.
Egy demokratikus társadalomban számos lehetőség nyílik arra, hogy az állampolgárok beleszólhassanak az őket érintő ügyekbe. Az"Erőmű" című gyakorlat segít a résztvevőknek átgondolni, hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi változásokhoz.
Javaslatok a cselekvésre
Szervezzünk ünnepséget arra a napra, amelyen annak idején a nők választójogot kaptak hazánkban.Ha vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek szerintünk igazságtalanul nem élhetnek a választójogukkal, írjunk levelet a parlamenti képviselőnknek arról, hogy a csoport ezt miért kifogásolja. Próbáljuk elérni, hogy mások is csatlakozzanak, és írják alá ezt a levelet.
További információk
Az aktív részvételt segítő, szavazáson alapuló eszköz a „pontmokrácia”, vagyis a pontozásos szavazás. A pontmokrácia olyan csoportos részvételi döntéshozási mód, ahol mindenki egyenlő eséllyel szólhat bele a végeredménybe. Bevett módszer ez nagyszámú ember ötleteinek, véleményének összegyűjtésére és rangsorolására. A résztvevők összeírják az ötleteiket, javaslataikat, majd egyenlő számú pontokat kapnak, amelyeket elhelyeznek a számukra legvonzóbb felvetések mellé. A végeredmény vizuálisan, grafikonszerűen mutatja a csoport preferenciáit. http://www.dotmocracy.org/ http://www.dotmocracy.org/
Segédletek
Útmutató a kutatáshoz
A válaszadók kiválasztása
Véletlenszerűen válasszátok ki a lehetséges válaszadókat, tehát ne aszerint döntsétek el, hogy ki vegyen részt a felmérésben, hogy az illető öreg vagy fiatal, nő, kedvesnek látszik-e stb. Próbáljatok előítélet-mentesen választani.
A válaszadókat először udvariasan kérdezzétek meg, válaszolnának-e egy felmérés kapcsán néhány kérdésre. Ha igen, mutatkozzatok be, mondjátok el, mi a kutatás célja, és hogy a válaszokat anonim módon rögzítitek, a felmérés eredményeit pedig nem fogjátok nyilvánosságra hozni, csak ebben a konkrét feladatban fogjátok felhasználni.
A válaszok rögzítése
Ha az illető beleegyezik abba, hogy részt vegyen a felmérésben, kérdezzétek meg, hogy szavazott-e a legutóbbi választásokon.
Ha nemet mond, az 1-es kérdőívet („Nemszavazók”), ha igent, a 2-es kérdőívet („Szavazók”) töltsétek ki.
1. kérdés: A válaszadó csak akkor adja meg az életkorát, ha szívesen teszi. Ha nem mondja meg, húzzatok strigulát az utolsó oszlopba.
2. kérdés: Mutassátok meg a válaszadónak a válaszlehetőségeket, és kérjétek meg, hogy válasszon ki közülük egyet.Ha más indoka volt, azt az E. oszlopba írjátok. Megjegyzés: a B. és a C. oszlop között az a különbség, hogy a B. konkrét személyre, a C. egy adott pártra vonatkozik.
Egyértelműen jelöljétek a válaszokat, hogy később össze tudjátok számolni a strigulákat. Egy lapon minél több ember
válaszait rögzítsétek. Egy személy egy kérdésre adott válaszát csak egyszer rögzítsétek
1-es kérdőív: nemszavazók
1. kérdés: Melyik korcsoportba tartozik Ön? (nem kötelező)
25 év alatt | 25 – 40 év | 40 – 60 év | 60 év fölött | Nincs adat | |
---|---|---|---|---|---|
FÉRFI | |||||
NŐ |
2. kérdés: Mi volt a fő oka annak, hogy a legutóbbi választáson nem szavazott?
A. Azt gondoltam, úgysem befolyásolná a végeredményt.
B. Nem volt olyan jelölt, akire szívesen szavaztam volna.
C. Egyik párt programjával sem értettem egyet.
D. Nem érdekelt.
E. Egyéb ok (kérjük, fejtse ki):
A | B | C | D | E |
---|---|---|---|---|
|
2-es kérdőív: szavazók
1. kérdés: Melyik korcsoportba tartozik Ön? (nem kötelező)
25 év alatt | 25 – 40 év | 40 – 60 év | 60 év felett | Nincs adat | |
---|---|---|---|---|---|
FÉRFI | |||||
NŐ |
2. kérdés: Mi volt a fő oka annak, hogy szavazott a legutóbbi választásokon?
A. Állampolgári kötelességemnek éreztem.
B. XY-ra [konkrét személy] akartam szavazni.
C. Az XY pártra [konkrét párt] akartam szavazni.
D. Nem akartam, hogy Z [másik konkrét személy vagy párt] nyerjen.
E. Egyéb ok (kérjük, fejtse ki):
A | B | C | D | E |
---|---|---|---|---|
|