Minden szinten nagyobb erőfeszítésekre van szükség az egészségügyi kultúra előmozdítása érdekében, amely ösztönzi az ellátáshoz való méltányos hozzáférést, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek számára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten közpolitikákat kell kidolgozni. Az egészségügyi kultúra terén elért előrehaladás más szereplőkkel (érdekcsoportok, koalíciók, szövetségek, hálózatok stb.) való ágazatközi együttműködést is igényel, valamint az egészségügyi hatóságok és rendszerek kapacitásain végzett munkát, a személyzet képességeinek és készségeinek megerősítése céljából.
Az egészségügyi müveltséget támogató közpolitika
Egyre több állami politika törekszik az egészségügyi műveltség előmozdítására. Európa-szerte az állami hatóságok mozgósítják erőiket az egészségügyi kultúra javítása érdekében, együttműködve a nem állami szereplőkkel, például egyetemekkel, vállalkozásokkal és civil szervezetekkel. Így több európai ország, úgy, mint Ausztria, Norvégia, Portugália és az Egyesült Királyság (Skócia) nemzeti cselekvési terveket fogadott el az egészségügyi műveltségről, amelyek országos szintű beavatkozásokat és programokat hajtanak végre a lakosság egészségügyi műveltségének javítása érdekében.
Az egészségügyi ismeretekkel rendelkező közösségek és kíválóságok mozgósítása
A közösségek ösztönzése az egészségügyi műveltségre alapvető fontosságú a méltányolhatóság előmozdítása szempontjából ezen a területen. Az egészségügyi műveltség valóban egy erősen ágazatközi és interdiszciplináris terület. Az ágazatok és tudományágak közötti fokozott együttműködés javíthatja a tudásátadást, valamint a partnerségek és a műveltségi programok eredményeit. Hivatalos és informális érdekcsoportok, koalíciók, szövetségek, hálózatok és platformok, valamint intézetek, szervezetek és szövetségek segítenek a társadalom különböző szintjein a műveltségi kapacitások megvitatásában, értékelésében és megerősítésében (néhány példa az alábbiakban).
Az egészségügyi műveltség fejlesztése a változás szereplőinek közreműködését igényli. Gyakran egészségműveltségi kíválóságoknak nevezik őket, akik a politika, a tudományos élet, az orvostudomány vagy a civil társadalom világából érkezhetnek. Bár a változás ezen szószólóinak jelenléte alapvető fontosságú, befolyásuk nagymértékben függ attól, hogy milyen támogatást nyújt az a szint, amelyen a döntések születnek. A sikeres megvalósításhoz elengedhetetlen egy olyan irányítási struktúra és kultúra, amely támogatja az egészségügyi műveltség innovációját és a minőség javítását (lásd az alábbi példát).
Kapacitásnövelés az egészségügyi hatóságokon és rendszereken keresztül
Az egészségügyi hatóságok és rendszerek akkor "emberközpontúak" leginkább, ha az egészségügyi műveltséget átfogó értékké és stratégiává teszik, és munkájuk minden aspektusába integrálják. A források közé tartozik Az egészségügyben jártas szervezetek tíz jellemzője, a kórházi jártasság bécsi modellje és az Ophelia eszköztár (lásd alább), amelyek felvázolják, hogyan lehet optimalizálni az egészségügyben való jártasságot a közösségeken és szervezeteken belül. Az egészségügyi műveltség felmérésének (HLS) eszköze az egészségügyi műveltség fejlődésének mérésére és nyomon követésére szolgál a lakosság és a szervezetek körében.
Az egészségügyi műveltség mint szakmai készség - a személyzet egészségügyi ismereteinek fejlesztése
Az egészségügyi műveltség lehetőséget és kötelezettséget teremt a személyzet képzésére, hogy a szükséges szakmai képesítést megszerezzék. Az egészségügyi jártassággal kapcsolatos kutatások és a közpolitikák végrehajtása fellendülőben van, és az ismeretek az egészségügyi rendszerek és az egészségügyi hatóságok által megkövetelt készséggé és kompetenciává válnak.
Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi műveltséget be kell építeni a felsőoktatási tantervekbe és a posztgraduális képzésbe számos tudományágban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy figyelmet kell fordítani az egészségügyi szakemberek tudására, készségeire és attitűdjeire, különösen akkor, amikor veszélyeztetett helyzetben lévő vagy korlátozott egészségügyi műveltségű emberekkel dolgoznak. Ebben a tekintetben fontos a különböző kultúrákból származó emberek és csoportok iránti érzékenység. Hasznos lesz továbbá a visszajelzések és a felhasználói vélemények nagyobb mértékű figyelembevétele, valamint az egészségügyi szolgáltatások közös előállításának hangsúlyozása.
.
Vissza
Németország - Nemzeti cselekvési terv az egészségügyi műveltségért
Laura HENNINGER
módosítva ennyi ideje: 25 nap
Célkitűzés:
Az egészségügyi műveltségről szóló nemzeti cselekvési terv kidolgozását az első németországi egészségügyi műveltség-vizsgálat eredményei ösztönözték, amely kimutatta, hogy a lakosság több mint felének jelentős nehézséget okoz az információk feldolgozása. Ezzel a helyzettel szembesülve egy 15 szakértőből álló, a tudományos élet, a gyakorlat és a politika képviselőiből álló csoport dolgozott a 2018-ban közzétett első változaton.
Célcsoport:
A cselekvési terv az egészségügyi szolgáltatóknak, betegszervezeteknek és döntéshozóknak szól.
Módszer:
A terv négy fő cselekvési területre összpontosít, és öt fő alapelv alapján 15 konkrét ajánlást fogalmaz meg az egészségügyi műveltség erősítésére.
Eredmény:
Az egészségügyi műveltségről szóló nemzeti cselekvési tervhez az érintett érdekelt felekkel közösen kidolgozott végrehajtási stratégia társult, hogy erősítse annak hatását.
Értelme:
A Nemzeti Cselekvési Terv a német politikai életben felértékelte az egészségügyi műveltség jelentőségét.
Az Asian Health Literacy Association 2013-ban alakult. Az egyesület az ázsiai egészségügyi műveltség konferenciáknak ad otthont, és hozzájárul e terület fejlődéséhez Ázsiában.
Az Egészségügyi műveltség Európa 2010-ben indult az Európai Egészségügyi Műveltség Mérési Projekt (2009-2012) részeként. A hálózat ad otthont az egészségügyi műveltségról szóló európai konferenciáknak, és támogatja azok fejlődését európai kontextusban.
2017-ben az Egészségügyi Minisztérium a Nemzeti Egészségügyi Rendszer Autonómia Vezetőkkel közösen elindította a "Szövetség az egészségügyi műveltségért" elnevezésű kezdeményezést. A közös cél az volt, hogy tovább erősítsék és előmozdítsák az egészségügyi műveltséget a lakosság körében. A szövetség 14 szervezetet foglal magában.
A Réseau francophone de littératie en santé az első interdiszciplináris frankofón kutatói hálózat, amely az egészségügyi műveltséggel foglalkozik, beleértve a digitális egészségügyi műveltséget is. Honlapja a Franciaországban, Svájcban és Belgiumban végzett munkákat foglalja össze.
Az UK Health Literacy Network egy multidiszciplináris csoport. A hálózat célja az egészségügyi műveltség kutatásának, elméletének, oktatásának és gyakorlatának előmozdítása, különös tekintettel az egyénekre, a társadalomra, a gazdaságra és a politikára gyakorolt hatására.
2017-ben a WHO létrehozott egy hálózatot, a WHO Action Network on Measuring Health Literacy in Populations and Organizations (M-POHL) nevű hálózatot, amelynek célja az egészségügyi műveltség szintjének mérése Európában a lakosság és a szervezetek szintjén. Nemzetközi koordinációs központjának székhelye Ausztriában található. A hálózat felügyeli az európai egészségügyi műveltség felmérést (HLS19), amelyet 2019/2020-ban végeztek el. Ez a kezdeményezés a 2011-ben végzett első európai egészségügyi műveltség-felmérés kiterjesztése.
A Holland Szövetség az Egészségügyi Műveltségért 2010-ben jött létre az Európai Egészségügyi Műveltség Projekt részeként, azzal a céllal, hogy az emberek egészségügyi műveltségének és önmenedzselési készségeinek javításával befogadóbb társadalmat hozzon létre. A szövetség támogatja a polgárok egészségügyi kultúráját, és segíti az egészségügyi szakembereket abban, hogy felismerjék és kezeljék az egészségügyi műveltséggel kapcsolatos problémákat. Emellett támogatja a világos kommunikációt és a közérthető nyelvezetet.
A Covid-HL hálózat egy interdiszciplináris hálózat, amelyet tudományos és nyílt kutatóközösségként hoztak létre az egészségügyi műveltség, az egészségügyi információ és a digitális egészségügy területén végzett kutatások előmozdítására. A 2020. februári indulás óta több mint 100 fiatal és tapasztalt kutató csatlakozott a hálózathoz több mint 50 országból. Együtt elemzik az egyének és a rendszerek egészségügyi műveltségét, hogy jobban megértsék, hogyan változtatta meg a Covid-19 világjárvány a társadalmat, az egészségügyet és az információkezelést.
Az International Health Literacy Association (IHLA) 2017-ben alakult. Az IHLA célja, hogy világszerte egyesítse azokat az embereket, akik az egészségügyi műveltség előmozdításán dolgoznak, azzal a céllal, hogy ezt mindenki számára megteremtsék, és egy olyan világot teremtsenek, ahol a polgárok és a társadalmak az egészség és az életminőség javítása érdekében tudnak cselekedni. A szervezetet olyan érdekcsoportok mozgatják, amelyek az egészségügyi műveltségt a legkülönbözőbb területeken fejlesztik és valósítják meg.
Ez a Brach-modell kiemeli az egészségügyi műveltséget elősegítő szervezet tíz tulajdonságát.
Célcsoport:
A Brach-modell az egészségügyi szakemberek és döntéshozók számára stratégiai tervezéshez használható.
Módszer:
A modell tíz olyan intézkedéstípust ír le, amelyeket az egészségügyi szakembereknek és a döntéshozóknak fejleszteniük és javítaniuk kell, ha szervezetük az egészségügyi műveltséget elő kívánja mozdítani:
olyan vezetés, amely az egészségügyi műveltséget küldetésének, struktúrájának és működésének szerves részeként integrálja,
az egészségügyi műveltség beépítése a tervezésbe, az értékelési intézkedésekbe, a betegbiztonságba és a minőségfejlesztésbe,
a személyzet képzése az egészségügyi műveltség terén, és az e téren elért fejlődésük nyomon követése,
az érintett lakosság bevonása az egészségügyi információk és szolgáltatások tervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe,
az egészségügyi műveltség minden szintjével rendelkező emberek igényeinek kielégítése, a megbélyegzés elkerülése mellett,
az egészségügyi műveltség stratégiáinak alkalmazása az interperszonális kommunikációban, annak megerősítésével, hogy minden érintkezési ponton mindent megértettek,
könnyű hozzáférés az egészségügyi információkhoz és szolgáltatásokhoz, útmutatással,
könnyen érthető nyomtatott, audiovizuális és közösségi hálózati tartalmak tervezése és terjesztése könnyen alkalmazható utasításokkal,
az egészségügyi műveltség figyelembevétele a magas kockázatú helyzetekben, például két terápia közötti átmenet vagy a gyógyszerekkel kapcsolatos kommunikáció során,
egyértelmű kommunikáció a kezelési terv tartalmáról és a szolgáltatások költségeinek a betegeket terhelő részéről.
Eredmény:
Brach-modell az egészségügyi műveltség javítására irányuló strukturális erőfeszítések fontosságának hangsúlyozásával nagy hatással volt az e területen hozott döntésekre.
Értelme:
Az egészségügyi műveltség stratégiai megközelítéssel történő előmozdítása erősíti az ezirányú műveltség hatását az egész szervezeten belül és azon túl.
Az Ophelia (OPtimising HEalth LIteracy and Access) projektek célja a betegek egészségének és méltányolhatóságának javítása azáltal, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat és információkat a helyi körülményekhez igazodó módon elérhetőbbé és hozzáférhetőbbé teszik.
Célcsoport:
Az Ophelia megközelítés a közösségi tagok, közösségi vezetők és szakemberek széles körét hozza össze, hogy az adott közösségben azonosított szükségletek alapján egészségügyi műveltségi beavatkozásokat dolgozzanak ki.
Módszer:
a módszer a helyi közösségekben történő beavatkozások fejlesztésére összpontosít. A beavatkozások feltérképezésén, a minőség javítását célzó együttműködésen és a reális szintézisen alapul. Az eredményalapú beavatkozási protokoll két kulcskérdésre összpontosít: "Melyek a résztvevő helyszínek közönségének egészségügyi műveltségi erősségei és gyengeségei?", és "Hogyan értelmezik a helyszínek ezeket az erősségeket és gyengeségeket, és hogyan reagálnak rájuk, hogy pozitív egészségügyi és méltányossági eredményeket érjenek el a pácienseik számára?".
Az első fázis egy igényfelmérés az egészségügyi műveltségi kérdőív (HLQ) segítségével, amely az ismeretek több dimenzióját elemzi annak érdekében, hogy azonosítsa a különböző célcsoportok közös igényeit ezen a területen. A második fázisban az egyes szolgálatok első vonalbeli munkatársai és vezetői közösen dolgozzák ki a beavatkozási terveket, amelyek stratégiai választ adnak a megállapított helyi igényekre. A harmadik fázis a beavatkozások tesztelését foglalja magában az egyes helyszíneken annak megállapítása érdekében, hogy a helyszín képes-e enyhíteni a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és/vagy az egészségügyi eredmények terén azonosított korlátozásokat.
Az eredmény:
Az egészségügyben való jártasság figyelembevételének módja és a kihívásokra való reagálás javítása helyi szinten.
A Horowitz Központ partnerséget kötött a Nebraska Helyi Egészségügyi Igazgatók Szövetségével, hogy "egészségügyi nagyköveti eszköztárat" kínáljon.
Célcsoport:
Az eszköztárat úgy tervezték, hogy a helyi egészségügyi szolgálatok munkatársai számára eszközöket biztosítson az egészségügyi műveltség felméréséhez, cselekvési terv kidolgozásához és a terv végrehajtásában való részvételhez. A működésében mutatkozó bizonyos különbségek ellenére a nemzeti egészségügyi szolgálatok és más szervezetek számára is hasznos lehet, mint értékes értékelési és tervezési eszköz.
Módszer:
Az egészségügyi nagyköveteknek javasolt folyamat öt szakaszból áll:
ismerkedjen meg a javasolt referenciadokumentumokkal,
"Egészségügyi műveltség ellenőrzése: az osztály egészségügyi műveltséggel kapcsolatos politikájának és eljárásainak értékelése,
"Egészségügyi műveltségi cselekvési terv: SMART célkitűzések és cselekvési terv kidolgozása,
"Health Literacy Pledge": kötelezettségvállalás a terv végrehajtására,
"A cselekvési terv végrehajtása: a terv gyakorlati megvalósítása a helyszínen.
Eredmény:
A partnerség a nemzeti szabványoknak megfelelő egészségügyi ismeretekkel kapcsolatos képzést támogat, és bizonyítékokon alapuló oktatási forrásokat állít össze, amelyek a program végrehajtását támogató adatbázisba kerülnek.
Értelme:
A marylandi kezdeményezés elősegíti a különböző helyi egészségügyi hatóságok bevonását az egészségügyi műveltség stratégiáiba, beleértve az egyes hatóságok erősségeinek, hiányosságainak és lehetőségeinek elemzését; az akkreditációs, oktatási és szakmai fejlődési lehetőségeket; valamint az egész államban az egészségügyi műveltség javítására vonatkozó iránymutatásokat.
A bécsi modellnek kettős célja van: az egészségügyi intézményeken belül az anyagi feltételek előmozdítása, valamint olyan szakmai kultúra kialakítása, amely segíti a betegeket a kapott információk felhasználásában.
Célcsoport:
A Vienna Health Literate Organisation (V-HLO) kérdőívet az egészségügyi intézmények rendelkezésére bocsátják, hogy elvégezhessék saját önértékelésüket. A cél az intézmény erősségeinek és gyengeségeinek azonosítása az egészségügyi műveltség tekintetében.
Módszer
Az önértékelési eszköz kilenc szabványt és 22 alszabályt tartalmaz.
Bécsi Modell: 9 szabvány és 22 al-szabvány az egészségügyi intézményekben való egészségügyi műveltségre vonatkozóan
A szervezetnek :
Szervezet:
1. Olyan irányítási politikák és szervezeti struktúrák végrehajtása, amelyek elősegítik az egészségügyi ismeretek terjesztését
1.1. Elismeri, hogy az egészségügyi műveltség szervezeti felelősséget jelent
1.2. Minőségbiztosítás biztosítása az egészségügyi műveltség területén
2. Támogató anyagok és szolgáltatások kidolgozása az érintett érdekelt felekkel együttműködve
2.1. A betegek képviselőinek bevonása az anyagok és szolgáltatások fejlesztésébe
2.2. Bevonja a személyzetet az anyagok és szolgáltatások fejlesztésébe
3. Képzett személyzet, amely tudja, hogyan kell kommunikálni a betegekkel
3.1. Biztosítja, hogy a személyzetet a diagnózis, a terápia, a kezelés, az ápolás és a felelősségre vonási nyilatkozat elkészítését magában foglaló kommunikációs készségek terén képezzék ki
3.2. Biztosítani kell, hogy a személyzetet olyan kommunikációs készségekre képezzék ki, amelyek magukban foglalják a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés területén való jártasságot.
4. A tájékozódást és a hozzáférést elősegítő, barátságos környezet biztosítása
4.1. Biztosítja az akadálymentes internetes és telefonos kapcsolattartást
4.2. Megadja a létesítménybe való belépéshez szükséges összes információt.
4.3. A bejáratnál tájékozódási segédeszközöket kell elhelyezni, hogy a betegek és a látogatók könnyen eligazodhassanak.
4.4. Könnyen követhető navigációs és jelzőrendszerrel rendelkezik.
4.5. Biztosítani kell, hogy a betegek és a látogatók ingyenesen hozzáférhessenek az egészségügyi információkhoz.
5. Az egészségügyi műveltség elveinek alkalmazása a betegekkel való mindennapi kommunikációban
5.1. A betegekkel való személyes kommunikáció során követi az egészségügyi műveltség elveit.
5.2. Írott és audiovizuális anyagok tervezése az egészségügyi műveltség elveinek megfelelően.
5.3. Szükség esetén forrásokat biztosít a fordítók számára
5.4. Figyelembe veszi az egészségügyi műveltség elveit, amikor magas kockázatú helyzetekben kommunikál.
6. A betegek és a környezetükben élők egészségügyi ismereteinek javítása
6.1. Segít a betegeknek (és környezetüknek), hogy javítsák egészségügyi műveltségi szintjüket betegségük önmenedzselése érdekében.
6.2. Segítsük a betegeket (és környezetüket) abban, hogy javítsák egészségügyi műveltségi szintjüket az egészséges életmód kialakítása érdekében.
7. A személyzet egészségügyi műveltségének javítása
7.1. Segítse a személyzetet abban, hogy elérjék a munkájukkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok kezeléséhez szükséges műveltségi szintet.
7.2. Segíti a személyzetet abban, hogy javítsa egészségügyi műveltségi szintjét az egészséges életmód elfogadása érdekében.
8. Hozzájárulás a régió egészségügyi műveltségéhez
8.1. Elősegíti az egészségügyi műveltséget a folyamatos és integrált gondozásban
8.2. Hozzájárulás a regionális lakosság egészségügyi ismereteinek fejlesztéséhez
9. Tapasztalatok megosztása és példamutatás
9.1. Az egészségügyi műveltség koncepcióinak és gyakorlatainak terjesztésének és fejlesztésének ösztönzése az egészségügyi ellátórendszerben.
Eredmény:
Azáltal, hogy lehetővé teszi az igények felmérését, ez az eszköz segít a kórházaknak abban, hogy növeljék az egészségügyi műveltség tudatosságát, és célzott intézkedéseket fogalmazzanak meg az e területen való reagálóképességük további javítása érdekében.
Értelme:
Az ellátás minőségének javítása megköveteli, hogy a kórházak fejlesszék a lakosság egészségügyi műveltségi szintjének figyelembevételét. Az önértékelési eszközök használata az egyik módja annak, hogy megfelelő politikákat és stratégiákat dolgozzanak ki ezen a területen, segítve az intézkedések rangsorolását és az érdekeltek mozgósítását.
Az európai egészségügyi műveltség-felmérés az emberek egészségügyi műveltségának mérésére szolgáló eszköz.
Célcsoport:
A felmérést ma már széles körben használják Európában és azon kívül. Több nyelvre lefordították, és alacsony, közepes és magas jövedelmű országokban használják.
Módszer:
A kérdőív több változatban is rendelkezésre áll, és letölthető a WHO lakossági és szervezeti egészségügyi műveltség mérésével foglalkozó nemzetközi koordinációs központjának (M-POHL-hálózat) honlapjáról.
Eredmény:
Az egészségügyi műveltség felmérése lehetővé teszi az egészségügyi műveltség terén elért fejlődés értékelését és nyomon követését. Az elemzési eredmények hozzájárulnak az egészségügyi műveltség területén a fejlesztési, kutatási és gyakorlati politikák kidolgozásához és érvényesítéséhez.
Miért:
Az egészségügyi műveltségről szóló tények megalapozása megerősíti a fellépést az európai régióban és azon túl. A cselekvési hálózat felszólítja a közszereplőket és a kutatókat, hogy biztosítsák, hogy az egészségügyi ismeretek felmérésén keresztül gyűjtött adatokat széles körben hasznosítani lehessen, és valódi hatást érjenek el.
Célkitűzés:
Németország - Nemzeti cselekvési terv az egészségügyi műveltségért