European Social Charter
(Nem hivatalos összefoglaló)
Az 1996-os (módosított) Európai Szociális Karta, amely 1999. július 1-jén lépett hatályba, egyetlen jogforrásban foglalja össze az 1961-es Európai Szociális Kartában és az 1988-as Kiegészítő Jegyzőkönyvben biztosított valamennyi jogot, és ezeket a részes államok által elfogadott új jogokkal és módosításokkal is kiegészíti. Fokozatosan felváltja az eredeti, 1961-es egyezményt. A módosított Kartát 2020 év végéig már 34 ország ratifikálta. Magyarország 2009-ben ratifikálta, azonban a kollektív panasztételi jogot lehetővé tevő Kiegészítő Jegyzőkönyv még ratifikációra vár a 2004-es aláírása óta. A panasztételi eljárást 15 részes állam fogadta el 2020 év végéig.
A Karta olyan jogokat és szabadságokat biztosít, amelyek az emberek mindennapi életét érintik. A Karta ellenőrzési mechanizmusa a részes államok nemzeti jelentésein (1991-es Kiegészítő Jegyzőkönyv), valamint a kollektív panaszeljárás rendszerén (1995-ös Kiegészítő Jegyzőkönyv) alapszik, mely utóbbi többek között a szakszervezetek és nem kormányzati szervezetek számára ad lehetőséget kollektív panasz benyújtására.
A Szociális Jogok Európai Bizottsága ellenőrzi, hogy az egyes országok tiszteletben tartják-e a Kartában rögzített vállalásokat.
A Bizottság 15 független, pártatlan tagból áll, akiket az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága választ meg hat évre, egyszer megújítható mandátummal.
A Kartában lefektetett alapvető jogok a következők:
Lakhatás
- megfelelő, elérhető árú lakáshoz való hozzáférés;
- a hajléktalanság csökkentése; a lakosság valamennyi hátrányos helyzetű csoportját célzó lakáspolitika;
- a kényszerkilakoltatást korlátozó eljárások;
- külföldiek számára egyenlő hozzáférés a szociális lakásokhoz és lakástámogatásokhoz;
- a családi szükségletekhez igazodó lakásépítés és lakástámogatások.
Egészségügy
- hozzáférhető, hatékony egészségügyi intézmények a teljes lakosság számára;
- betegségmegelőzési irányelvek, ideértve az egészséges környezet biztosítását;
- a foglalkozási ártalmak csökkentése annak érdekében, hogy az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosítása mind jogilag, mind a gyakorlatban megtörténjék;
- az anyaság védelme.
Oktatás
- ingyenes alapfokú és középfokú oktatás;
- ingyenes és hatékony szakképzési tanácsadás;
- alapképzéshez (általános és szakmai középfokú oktatáshoz), egyetemi és nem egyetemi felsőfokú képzéshez, szakképzéshez való hozzájutás, beleértve a folyamatos továbbképzést;
- külföldi állampolgárságú lakosokra vonatkozó külön rendelkezések;
- fogyatékossággal élő gyermekek integrálása az oktatási intézményekbe;
- fogyatékossággal élő személyek hozzáférése az oktatáshoz és szakképzéshez.
Foglalkoztatás
- Foglalkozás szabadsága
- kényszermunka tilalma;
- 15 év alatti gyermekek foglalkoztatásának tilalma;
- különleges munkafeltételek biztosítása 15 és 18 év között;
- a megélhetést biztosító foglalkozás szabad megválasztásához való jog.
Igazságos munkafeltételek
- teljes foglalkoztatás biztosítására tervezett gazdaság- és szociálpolitika;
- fogyatékossággal élő személyek munkához jutása;
- tisztességes munkafeltételek a bér és a munkaidő tekintetében;
- védelem elbocsátás esetén;
- szexuális és lelki zaklatástól való védelem.
Kollektív jogok
- szakszervezetek és munkáltatói szervezetek megalakításának joga a gazdasági és szociális érdekek védelmére; egyéni döntési szabadság a csatlakozás vagy távolmaradás tekintetében;
- a közös konzultáció, kollektív alku, békéltetés és választott bíráskodás előmozdítása;
- sztrájkhoz való jog.
Jogi és szociális védelem
- a gyermek jogállása;
- fiatalkorú elkövetőkkel szembeni bánásmód;
- a rossz bánásmódtól és visszaélésektől való védelem;
- a kizsákmányolás bármely (szexuális vagy egyéb) formájával szembeni védelem;
- a család jogi védelme (a házastársak egyenlősége egymás közötti és a gyermekekkel való viszonyukban, a gyermekek védelme a család felbomlása esetén);
- társadalombiztosításhoz, jóléti juttatásokhoz és szociális szolgáltatásokhoz való jog;
- a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel szembeni védelem;
- gyermekgondozás;
- az idősek ellátását szolgáló különleges intézkedések.
Személyek mozgása
- a család újraegyesítéséhez való jog;
- az állampolgárok joga arra, hogy elhagyják az országot;
- eljárási garanciák kiutasítás esetén;
- bevándorlási formaságok egyszerűsítése.
Hátrányos megkülönböztetés tilalma
- a nők és férfiak egyenlő bánásmódhoz való joga és esélyegyenlősége a foglalkoztatásban;
- a Kartában rögzített jogok biztosítása valamennyi állampolgár és az ország területén jogszerűen tartózkodó és/vagy dolgozó külföldi számára fajra, nemre, korra, bőrszínre, nyelvre, vallásra, véleményre, nemzetiségre, társadalmi háttérre, egészségi állapotra vagy valamely nemzeti kisebbséghez tartozásra való tekintet nélkül;
- a családi kötelezettségek alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalma;
- a fogyatékossággal élő személyek joga a társadalmi integrációra és a közösség életében való részvételre.